Acsád | Keresztelő Szent János-templom

A község területén már a római korban éltek emberek, ezt bizonyítja, hogy határában 1930-ban római kőszarkofág került elő. A hagyomány szerint az Ablánc-patakon települt ősi malomban már az 1. században gabonát őröltek. Ablánc nevű határrészén feküdt a középkori Ablánc falu, melynek templomát 865-ben szentelték fel. A települést 1255-ben Achad néven említik először. Nevét a hagyomány szerint a honfoglaló magyarok egyik vezéréről, Acsádról kapta. Temploma a 15. században épült. Lakói a 16. században evangélikusok lettek, de az ellenreformáció során nagyrészt rekatolizáltak. Római katolikus temploma középkori eredetű, valószínűleg a 15. században épült, barokk stílusban átalakították.

A népi hiedelem és a közhagyomány szerint eredetileg a mai Ablánc helyén volt a település és az Ablánc patak sorozatos áradásai miatt települtek át őseink arra a magasabban fekvő területre, ahol ma a falu található; erről azonban írásbeli bizonyítékok nincsenek. A falu neve először egy 1255-ös oklevélben tűnik fel „Terra Achad”-ként, majd 1284-ben „Achad terra castri” néven említik . A XIV. században az Enyingi Török család, 1365-től pedig Köveskuty Miklós és János birtokaként szerepel. Ez utóbbiak 1412-ben adták át a birtokrészt Dallos Jób fiúsított nővéreinek. Végül 1698-ban a Szegedy-család kezébe került a falu s a környező területek. Szegedy Ferenc tanácsos, a 7 személyes tábla tagja építette fel 1824-ben azt az empire stílusú kastélyt, mely ma is áll, s idősek otthonaként funkcionál. Az őt követő tulajdonosok Szegedy Lajos, Szegedy György, majd Szegedy Béla lettek, akiknek Komáromban is volt birtokuk. Az ő sorsuk már közvetlenül befolyásolta a Révy- s a Fettich család életét is.

Két templom található jelenleg a faluban, egy katolikus és egy evangélikus: A római katolikus templomot már 1342-ben emlegették, ekkor még Szilvágy filiája, azaz fiókintézete volt, 1748-tól pedig a meszleni plébánia filiája. A templom alatt található a Szegedy család kriptája, itt található Szegedy György, Szegedy Béla valamint a család utolsó leszármazottjának Szegedy Georginának és férjének Dr.Pethő Ernőnek földi maradványai is. A kripta bejárata befalazásra került, nem látogatható. A középkori eredetű, de barokk stílusban átépített római katolikus templom védőszentje Keresztelő Szent János. 1947-ben Stefek Albin festette ki a belsejét. Tornya homlokzat előtti, hajója kétboltszakaszos, szentélye nyolcszög három oldalával zárul, alatt kripta van. A templom barokk főoltára a 18. századból való, oszlopos kialakítású.

Forrás:
Acsád település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. március 20.)
Kelbert Krisztina: Fettich Nándor régész Vas megyei gyökerei In.: Savaria – A Vas Megyei Múzeumok értesítője 29. (2005) (Szombathely, 2006)