Abasár | Árpád-kori körtemplom

Abasár az Árpád-kor elején több – legalább kettő – településegységből állhatott, amelynek centrumában a Bolt-tetőn az Abák által építtetett udvarház volt. A nemrég feltárt temetőrészlet elhunytjai vélhetően az Abák rezidenciáját ellátó szolgálónépi település egykori lakói voltak. A templom építési ideje nem keltezhető pontosan. Az első épületnek a 11. század első felében már állnia kellett, mivel a temetőt a leletanyag alapján legkésőbb a 11. század közepén már használták. Szabó János Győző a templom leégését a 13. századra feltételezte az ásatási megfigyelései alapján, valamint az új templom felépítését a század közepére-második felére keltezte. Azonban véleménye szerint a mongol hódítás után a település lakói már nem ide, hanem a mai faluhelyre települtek vissza, és ekkor építették volna a ma is álló Szent Péter és Pál templom ősét.

Fodor László régész feltételezése szerint a bencés kolostor mellett mindkét plébániatemplom egyszerre is létezett. A középkori templom és a kora újkorban használt kápolna között nem ismerik az átmenetet. A Szent Petronilla kápolna a maradványai alapján valószínűleg méreteiben megegyezett a középkori templommal, legfeljebb kisebb átalakításokat végezhettek rajta. A templom inkább funkcióbeli változáson mehetett át a késő középkor után, amelynek következtében a későbbi időszakban már csak kápolnaként használták. 1746-ban már romos állapotokról írtak, azonban a helyi lakosok a nagyobb egyházi ünnepeken még a 20. század első felében is kilátogattak az épület romjaihoz.

A Bolt-tetőn megtalált épületegyüttes Aba Sámuel nemzetségfői központjának korai maradványait foglalja magában. Eddig egy úgynevezett rotundát, vagyis köralakú keresztelőházat sikerült feltárni. Ez egy közel tíz méter átmérőjű, 110 cm vastag alappal és 90 cm-es felmenő fallal bíró építmény. Az apró, 6 méterszer 6 méteres templom a 11. század első felében épülhetett, amit a 12–13. században 22-23 méteresre meghosszabbítottak. Ezt az újabb épületrészt és a templomhoz tartozó temető 63 sírját tárták fel 2014-ben az egri régészek. Az itt lévő temetkezéseket 1971-72-ben már jórészt feltárták. A temetőt később lezáró fal melletti területen került elő egy kerek, durván három méter átmérőjű vegyes kövekből rakott ún. kürtősen felhúzott építmény is. Erről jelen pillanatban nem dönthető el egyértelműen, hogy kútnak épült-e, vagy régi-új pinceszellőző-kürtő volt. A járófelületen talált égett, hamus és vöröses felület itt is egykori nagyobb tűz nyomait bizonyítja.

Forrás:
Tóth Zoltán: Az Abasáron végzett Árpád-kori templom és temető feltárás rövid beszámolója (Archaeologia – Altum Castrum Online, Mátyás Király Múzeum, Visegrád, 2014.)
UDM – mno.hu
abasar.hu