Református templom | Alsóvadász

A terület az őskor óta lakott. Ezt bizonyítja a 70-es években megtalált kőbalta, amely jelenleg a miskolci Herman Ottó Múzeumban tekinthető meg. A településeket – Alsóvadászt, Jánosdot és Vízvölgyet – az Aba nemzetség hozta létre a honfoglalás után (11. század). Vizvölgy (Wyzwelg) rövid életű település volt, amely az Árpád-kor végén már nem létezett. Létezéséről csak korabeli dokumentumokból tudunk. Alsóvadász és Nyomár között feküdt, és feltehetően a tatárjárás során pusztult el. Jánosd (Janustelky) első említése 1280-ból való. Az elnevezése valószínűleg tulajdonosának nevéből adódik. Jánosd 1280-ban elnéptelenedett, azonban ez nem tartott hosszú ideig, melyet bizonyít egy dézsmáról szóló feljegyzés 1317-ből. Alsóvadászt 1317-ben említik először Vadaz néven, amely foglalkozást jelöl, ugyanis a település lakói az Árpád-korban királyi vadászok voltak. 1329-ben Miklósfalva néven említik az oklevelek (Wadaz alio nomine Michlosfalwa), melynek az oka, hogy a király Lőrinc fia Miklós zólyomi ispánnak adta a területet.

1403-ban Zsigmod király a Perényi család tagjának, Péternek adományozta Vadászt és Jánosdot. 1427-ben összeírást tartottak. Az összeírás során 64 portát jegyeztek fel. Egy – egy portán három – négy családfő (homines) lakott. Alsóvadász Szikszó után a környék második legnépesebb települése volt. 1588-ban török csapatok büntetőportyát tartottak Szikszó ellen. A Szikszóiak a fallal megerősített templomba menekültek, de az ágyúkkal felfegyverzett török ellen nem sokáig tudták volna magukat tartani. Rákóczi Zsigmond jelentést kapott a támadásról és intézkedett Szikszó felmentése érdekében. A felmentő csapatok Alsóvadászon találkoztak. A hosszas csatában kb 2000 török esett el. A török katonákat az Alsóvadász felé vezető út és a Vadász-patak közé temették. A néphit szerint az itt emelkedő mesterséges domb az elesett török harcosokból épült fel. Erről neve is tanúskodik: Törökhalom. A környező megyék sorra behódoltak a töröknek, mikor Abaúj is sorra került, több helységben elbujdostak a behódolás helyett, Alsóvadász lakói pedig az egri töröknek adóztak.

A török hódoltság után a község hamar megújult. A Sherédy, majd a Békény család után a 16. században a Rákócziak birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc során Alsóvadász elpusztult, 1720-ban a Csáky család telepítette újra. Ezt követően a fáji Fáy család lett a település ura. A 19. század reformeszméi Alsóvadászra is eljutottak a református egyházon keresztül. A falu határa művelt és elhagyott szőlők között húzódik. Egyházának dézsmáját az egri püspök 1317., 1319-ben átengedte káptalanénak. Papja 1332-ben 20gs-t, 1334-ben és 1335-ben 9-9gs-t fizet pápai tized fejében. Az utóbbi adatokból következik, hogy a XIV. század elején már állt a falu temploma. E templom építésének idejét is — hasonlóan az abaujkérihez — a XV. századra határozták meg. 1699-ben, 1786-ban javították, újjáépítették, tornya 1811-ben épült. A téglalap alaprajzú hajóhoz egyenes záródású szentély csatlakozik, a kettő között csúcsíves diadalív áll. A hajó nyugati végében iveken álló karzat, a szentélyben fakarzat található. A hajóban síkmennyezet van. Bár e templom esetében nem állnak rendelkezésünkre annyira biztos adatok, mint Abaujkéren, mégis úgy gondoljuk az alaprajz, a méretek, a diadalív és a tömegalakítás alapján, hogy ez a templom is a XIII—XIV. század fordulója táján épült egyenes szentélyzáródású templomok csoportjába tartozik.

A templomot később gótikus stílusban építették át. A templom kelet-nyugati tájolású. A keletelt szentély egyenes záródású, dongaboltozatos. A déli külső falon középkori mérműves vakablak van. A gótikából maradt még néhány ajtó- és ablakkeret-töredék. A szentély északi belső falában van az egykori sekrestye reneszánsz ajtókerete. 1786-88-ban bővítették nyugat felé. Hajója ekkor kapta mai hosszúságát és épült déli bejárati oldalcsarnoka. 1804-ben épült a templom nyugati homlokzata elé a kőtorony és bontották le a haranglábat. 1808-ban magasították a tornyot, így lett 40 m-es, és Kassán toronyórát vásároltak. Ugyanakkor épült a templomban lévő nyugati kőkarzat is. 1827-ben kőkerítést építettek az utca felől. A templomot 1868-ban építették újjá. Akkor kapta jelenlegi berendezését, vászonnal borított, festett mennyezetét. 1896-ban készült a díszes,20 mmagas toronysisak. 1901-ben az északi oldalhajóval bővítették a templomot. A régi parókia épülete 1773-ban épült népies, klasszicizáló késő barokk stílusban, ma gyülekezeti ház és műemlék.

Forrás:
Alsóvadász település hivatalos weboldala (2022. november 18.)
KOZÁK Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai In.: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)
Várady József templomos könyvei