Logodi templomrom

A Várhegy nyugati oldalán, közvetlenül az olykor Logodi kapunak is nevezett Zsidó kapun át kivezető úttól északra, a Várheggyel párhuzamosan terült el Logod helysége. Egyházi vonatkozásban — legalábbis 1440-ig biztosan — a budai plébániához tartozott, a joghatóságot felette a Nagyboldogasszony-templom plébánosa biztosította magának, noha a Magdolna-templom is igényt emelt rá. Logod jogi szempontból falu volt, a XIV. század előtt nem említik. Lakossága ugyan nem tartozott a budai polgársághoz, azonban éppúgy vásárolhatott szőlőt magának a budai határban, mint a budai vagy felhévízi polgár, annál is inkább, mert valószínűleg külterület nem, vagy csak kevés tartozott a faluhoz. Logod lakóinak a fővároshoz hasonló jogállását mutatja, hogy előfordult budai polgárok leköltözése ide, és természetesen viszont is.

Sajnos, birtokosának kilétét nem ismerjük, azonban talán a király lehetett. Logod népes helység volt, már 1435-ben öt itteni lakos vall a sasadi tizedperben, köztük a bíró és egy esküdt, tehát bizonyos fokú, talán mezővárosi önkormányzatot is élvezett. A XVI. század elején a két budai bortizedlajstromban összesen negyvennégy logodi személy neve fordul elő. A falu területén, valószínűleg a Várhegy oldalában várbeli polgároknak, papoknak, sőt feudális uraknak kertjeire, majorságaira maradtak adataink. Lehet, hogy a XVI. század elejére már bizonyos függetlenséget ért el egyházi vonatkozásban a várbeli plébániától, mert feltűnik egy logodi pap, bizonyos Mihály. A falu templomának alapfalai ma is megtekinthetők az Attila út fölött. A falu emlékét az egykori helyén vezető Logodi utca őrzi Budapest I. kerületében.

A Logod területére eső mai Bugát utcában talált középkori templomot ásatója, Garády Sándor ugyan a Szent Lázár-ispotály templomával azonosította, ezzel szemben azonban súlyos ellenvetéseket lehet felhozni. Valószínűleg Logod temploma volt, de egyházjogilag csak kápolnának számíthatott.

Forrás:
Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG) In.: Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)
Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I. – Várostörténeti tanulmányok 11/1. (Budapest, 2009)