Veszprém-Kádárta | Református templom

Kádárta Veszprém városrésze, 1973-ig önálló község volt. A Séd és egy ma is létező karsztforrás közé épült települést, amelynek neve valószínűleg középkori személynévből származik, 1382-ben említik először. A veszprémi káptalan jobbágyai laktak Kádártán, akik azonban a 16. század elején áttértek a református vallásra. Később a török elpusztította a települést, de az gyorsan, már 1613-ban újratelepült, ismét református lakókkal. 1640-ben Kádárta ismét a káptalan tulajdonába került. A falu kora középkori eredetű, eredetileg Szent Mihály tiszteletére szentelt templomát a reformátusok a 18. század elején építették át. A mellette található lelkészlak udvari szárnya ugyanekkor épült, utcai oldala a 19. századból való.

Kádárta a veszprémi káptalan uradalmához tartozó falu volt a középkorban. Plébániatemplomáról közelebbit nem tudunk, de valószínűleg XIII. századi építmény volt. Plébánosáról 1494-ből és 1550-ből ismerünk említést. A XVI. század közepén elpusztult a falu és csak 1727-ben települt újjá, temploma 1702-ben rom. Az 1721-ben felvett tanúvallomási jegyzőkönyv szerint a templomot a megelőző időben a katolikusok építették újjá Szent Mihály tiszteletére; akkor szentélye volt romos. A XIX. század végén romantikus átalakítás forgatta ki eredeti formájából. A mai református templom tornya és hajója nyugati felének falai középkoriak, bár semmiféle eredeti részlet nem látszik rajtuk. Rómer Flóris 1860 körül középkori formáját az 1790 körüli barokk átépítésében még felismerte, ezt követően alakították át jelenlegi formájára. Rómer szerint egyenes szentélyzáródású volt.

Forrás:
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet – műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)