Református templom
Túrricse
Ricsének egy XIV. század eleji perirat tanúsága szerint két különálló falurésze volt, Kül- és Bel-Ricse. A Túr előnévet 1907 óta különböztetik meg a zempléni Ricsétől. A község az Öreg-Túr folyótól délre, Fehérgyarmattól 18 kilométerre keletre, a 491-es számú főút közelében, az ukrán és a román országhatár szomszédságában található. A szatmári királyi vár birtokaként 1271-ben a Káta nemzetségbeli Panyit ispán fia, Ábrahám kapta ajándékul V. Istvántól. Ekkor szerepelt először írásban Riese neve, amely a helynév szótár szerint szláv eredetű. 1315-ben megint gazdát cserélt, ekkor a hűtlenségbe esett Ákos nembeli István fiaitól kobozta el és adományozta Tamás beregi ispánnak Károly Róbert király. A XIV. század második felében a Csaholyi család volt a település földesura, egy birtokrésze a váradi püspökséghez tartozott. Az 1600-as években a Várdai, Telegdi és Melith famíliák birtokolták Ricsét, majd a Melithek révén leányági örökségként került a Barkóczi bárók, később a Hadik grófok kezére, s így maradt a tulajdonuk egészen 1944-ig.
Messziről észrevenni a falu közepén, a kiszélesedő utcán keresztben álló templomot magas tornyáról. Keletelt tengelyű, hosszúkás alaprajzú, gótikus stílusú épület. Fél nyolcszög záródású szentélye alig keskenyebb a hajónál. Eredetileg diadalív választotta el a kétépületrészt, amelyet azonban valamikor a XVII. században – a csúcsíves boltozattal együtt – lebontottak, és deszkamennyezetet készítettek a helyébe. Ekkor tűnt el az északi oldalróla sekrestye is, amelynek anyagát éppúgy felhasználták a vaskos, négyszögletes torony építkezésekor, mint a csúcsíves boltozat, az ablakok és a támpillérek faragott kődarabjait. A gótikus korszak egyetlen épségben megmaradt részlete a nyugati kapu, amely a Báthoriak fénykorában a környéken folyó építkezések egyik legszebb emléke. A homlokfal tengelyében nyíló portálé vállait negyed körívvel lekerekítette, a függőleges élek profilját ívesre faragva fordította vízszintesre az ismeretlen nevű, feltűnően kreatív mester.
A másutt is látható, akkoriban divatos egyenes szemöldökkövet bravúros, egészen egyéni szerkesztésű, többszörösen megtört pálcatagokkal és háromszögű oromzattal díszítette. Az 1500-as évek elején készült kapuzat a kései gótika stílusának szinte az ősszecesszióba hajló, különös példája. Puha és mállékony homokkő anyaga sajnos erősen megkopott, a legutóbbi helyreállítás alkalmával ácsolt előtetővel védték meg az időjárás további károkozásától, ez megóvja az értékes fa ajtószárnyat és a régi kovácsolt vasalatokat is. A ricsei református templom első feljegyzett renoválásának dátuma: 1746, 1790 és 1792 között újabb nagyszabású átalakítást végeztek rajta, lebontották az első kőtornyot, anyagából újat emeltek az északi hajófaltól két méterre. Tetejére árkádos, karcsú sisakú fatornyot ácsoltak az 1782-ben öntött harang számára. A festett kazettás deszkamennyezet közepén látható virágdíszes táblán az 1792-es évszám jelzi az építkezés befejeztét; a szószék hangvetőjének barokk stílusú faragott-festett koronáját 1798-ra készítette el Vasvári Gábor asztalosmester.
Forrás:
Ludwig Emil: Túrricse tornyos temploma