Tarpa | Református templom

A tarpai templom a Bereg legnagyobb temploma, kiemelkedik a többi középkori templomhoz képest méreteiben is. A nagyméretű középkori templomból csak vulkáni kőtömbökből épült hajójának falai állnak. Nem tudható, hogy a mai templom azonos-e a XIV. század elején említettel, vagy annak elbontása után, a XIV-XV. század fordulóján épülhetett. A nyugati és az előcsarnokból nyíló, pálcatagos, szemöldökgyámos déli kapu maradt fönn. A gótikus ablakokat a XVIII. századi átépítés során kibővítették. A déli kapu fölött egy Bátori-címeres kőtáblát láthatunk, melyet a Sárkány-rend jelvénye ölel körül.

A 7 centiméter vastag ajtólap középkori, ennek vasalatai, zárja is eredeti. Hazánk területén nagyon ritka az ép gótikus asztalosmunka. A gyülekezet a XVI. század közepén tért át a református hitre. 1795-ben a középkori hajó szélességében hatalmas teremtemplomot építettek, melyhez keletről 45,5 méter magas tornyot emeltek. A tornyot 1881-ben akkora villámcsapás érte, hogy harangjai széthasadtak. A templom különleges látványosságai a középkori falképek, amelyek a XV. század elején készültek. Az első és egyben legnagyobb méretű kép Szent György küzdelmét ábrázolja a Sárkánnyal, amely a magyar művészettörténeti emlékanyagokban jelentős helyet foglal el.

Az országban megkülönböztetett tiszteletnek örvendő, a lovagi erények megtestesítőjeként számon tartott Györgynek Tarpán az átlagosnál nagyobb jelentősége is lehetett, mivel a templomot építő Bátori család őse a legenda szerint megölte az ecsedi láp sárkányát, és sárkányfogas címerüket övezve hamarosan megjelent a Zsigmond király által alapított Sárkányrend jelvénye is. A képmező bal felső sarkában láthatjuk a várost és a bástyán álló királyi párt. A jobb felső sarokban az elrabolt királylány imádkozik. A képmező közepét kitölti az ágaskodó lovon ábrázolt szent alakja. A ló patája alatt sárkány tekergőzik, a sziklahasadékból sárkányfiak tűnnek elő. A középső képen a Keresztrefeszítés jelenetét láthatjuk, a kereszt alatt Mária és Szent János alakjával. A harmadik képen a jobbjában pallost, baljában mérleget tartó Szent Mihályt ábrázolták. A mérleg bal serpenyőjében egy stilizált torony van, a másik kart három ördögfigura egy malomkő segítségével sem tudja lehúzni.

Táblás famennyezete 1782-ben készült, majd 1903-ban festették ki. A berendezési tárgyak közül kiemelkedik a népi barokk, áttört koronájú szószék, ez a darab a XVIII. századból származik, illetve az egyszerű kialakítású, az úgynevezett „papnék padján” látható barokk festmény.

Forrás:
A tarpai református egyház weboldala