Nyírtét | Református templom

A település nevét a török, kabar tigrit méltóságnévből származtatják. Nyírtét neve 1271-ben tűnik fel először az oklevelekben, ekkor Tityit -ként van nevezve. 1271-ben lakatlan puszta, majd IV. László király a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak adományozta. 1325-ben a nemzetség megosztozik a birtokon, s az a felosztás után az Egyed ágnak jutott. 1347-ben azonban már mai nevén írják a település nevét, és ekkor határát is megjáratták. 1461-ben birtokosa a Téthy, majd pár évvel később a petri Ders család volt birtokosa. Az 1500-as évek közepén a petri Derzs családnak is van itt részbirtoka. 1588-ban Csomaközy Boldizsárnak és Jósa Gáspárnak van itt birtoka. A 18. század végén és a 19. század elején a Bónis, Domahidy, Bernáth, Gencsy, Korda, Berzsenyi és Szakácsy családok voltak a birtokosai. A 20. század elején Molnár Gusztáv, és Gyula, valamint Klár Dávid a település birtokosa. A faluban az 1900-as évek elején a községben már nagyszabású szeszgyár is működött. Református temploma a 13. században épült, román stílusban. 1936-ban bővítették.

Nyírtét Árpád-kori református temploma műemlék, a vármegye egyik legrégibb temploma. A település neve az 1332-35.évi tizedjegyzékekben már mintegyházas hely szerepelt. A román stílusú templomkiállta amegpróbáltatásokkal teli évszázadokat, és a reformáció korátóla reformátusegyház használatában működött. 1936-ban kicsinekbizonyult a középkori templom,ezért hajóját meghosszabbítottákés új tornyot kapott. A felújítássorán mindvégig ügyeltek atemplomkorabeli stílusára, régiségén sem változtattak, maradtminden a nyolc évszázados formában. A munkálatok során atemplomszentélyének keleti végében a két ablak között freskótfedeztek fel.

Forrás:
Borovszky Samu: Szabolcs vármegye
Kelet-Magyarország, 2001. április