Nyírtass | Református templom

A kétezer lélekszámú helység a tiszazugi Rétköz lapályán fekszik, amelynek egyetlen kiemelkedő magaslatát az Árpád-kori eredetű templomfoglalja el. A település nevét mind a néphagyomány, mind a történelmi forrás a honfoglaló Tas vezér személyéhez köti. Anonymus 13. századi gesztája szerint Tas – Lehel vezér atyja „a sereg felével a Tisza partján indult el, és az ottani népet meghódoltatva vonult a Szamos folyó felé, arra a helyre, amelyet Sárvárnak mondanak (…) igen erős földvárat építtetett, amelyet Tas várának neveztek. Miután a lakosok fiait túszul összeszedték, katonákkal megrakva a várat hátrahagyták. Akkor Tas az urának, Árpád vezérnek meghódolt nép kérésére a Nyír és a Tisza között vásárt rendelt el, ennek a vásárhelynek a maga nevét adta, úgy hogy mindmostanáig Tas vásárának hívják”. Tas vására/vára – „usque nunc forum Thosu nuncupator” a mai Nyírtass, Győrffy György Anonymus-fordítása (Magyar Helikon, 1977) szerint. Nyírtass település híven őrzi Tas vezér nevét, a templomdomb előtti téren a honfoglaló bronz lovas szobra látható magas kőposztamensen. Már az 1200-as években jelentős település volt, királyi tulajdonban, később mezővárosi rangban. V. István uralkodását (1270-1272) követően két kun vitéz, Iteg és György birtokolta. Örökös nélküli haláluk után a szatmári ispán kapta ajándékba. Egy másik falurészt is a kunok lakták, akik 1324-ben eladták a birtokrészüket Magyar Pál gímesi várnagynak.

Az 1332. évi, rendkívüli pápai dézsma idején már másfél száz éve fennállt a plébániai egyháza. Titulusa a Szent Szűz volt, írásban 1299-ben jelentkezett először. Egy 1766-os adat a falu középkori templomáról tesz említést, melyet a reformátusok használnak. Falai repedezettek voltak, a keleti és északi oldalán támpillérei le voltak dőlve. A templom középkori jellegét lényegében megtartotta. Ma is látható formáját a 18. században nagy részben leomlott, majd a román kori szentély felhasználásával teremtemplommá nagyobbított reformátusegyház mutatja. Déli oldalához 1860-ban csatoltak formás harangtornyot, ahová magas lépcsősoron lehet feljárni. A középkorból megmaradt bejárati- és ablaknyílásokat az 1970-es renováláskor láthatóvá tették. A síkmennyezető hajó bejárati bal oldalán egyszerű faragású faoszlopokkal alátámasztott, fehérre festett orgonakarzat található. Középrészén, kinyúló mellvédjén fűrészelt lantmotívum a XIX.század hatvanas éveiből származik. A karzat alsó részén másodlagos felhasználású, XVIII.századi, egyszerű festett és égetett, virágmotívumokat hordozó faborítás, fehér, kék és barna színekben. (Egykor a régi templom festett mennyezete lehetett.) A padok egyszerű faragásúak, a XIX. század második feléből valók. A karzat alatt barnára festett, szőlőindás dísszel ellátott főúri vagy papipad található a XIX.század elejéről.

2021-ben megindult a festőrestaurátori kutatás a nyírtassi református templomban. A festőrestaurátori kutatás célja annak megállapítása volt, hogy a templombelsőben fellelhető-e középkori falkép, vagy falkép-töredékek. Erre egyértelműen pozitív a válasz, hiszen a hajó szentélyhez közelebb eső oldalfalán több rétegben tárulnak fel gótikus falképek töredékei. Az értékes töredékek vastag barnásszürke homokos vakolat alól kerültek feltárásra.

Forrás:
Ludwig Emil: Tas vezér nyomában
Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata weboldala