Nyíregyháza-Oros | Református templom

Oros egykori község, ma Nyíregyháza városrésze. Oros ősi település, mely már a kő- és bronzkorban is lakott hely volt; erről a határában feltárt, e korokból származó leletek is vallanak. Nevét 1325-ben említette először az Anjou-kori okmánytár oklevele Wrus in districtu Nyr formában. Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék is említette Vrs, Wrus neveken, tehát ekkor már egyházas hely is volt. Neve 1440-ben a Kállay család levéltárában is előfordult Orosváros, 1447-ben pedig ugyanitt már Orros néven. A település birtokosai a legrégibb időktől a Kállayak voltak, de 1446-ban a Sztritteyek, 1452-ben az ónodi Czudarok és 1479-ben a Várdayak is birtokrészeket szereztek itt, majd a 19. század első felében az Elek és Mérey családok is birtokosai voltak.

Legrégebbi temploma a mai református templom helyén, a 13. században épülhetett kora gótikus stílusban. A templomot magas, hordott dombra építették, mely valamikor temető volt. A középkorban két utca között helyezkedett el. A Szent Péter tiszteletére szentelt templom első ismert papjának nevét a pápai tizedjegyzék őrizte meg: az 1320-as években Tamás volt a szolgálattevő. 1483-ból már kőegyházra utaló oklevél maradt fenn. A 16. század második felétől a reformátusok birtokolják, a katolikusok visszaszerzésére irányuló törekvései eredménytelenek maradtak. A templomot 1823-ban újították fel először, majd az 1928-as renoválás során nyerte el mai alakját. Ekkor „kiforgatták középkori formájából”, így ma „a középkori eredetre csak a lábazat és nyugat felé két formátlan, átlós támpillér utal”.

A templomot Erkulenz Ernő építészmérnök tervei alapján újították fel, aki a munkálatok előtt lerajzolta azt és a képeket egy albumban átadta a megyei múzeumnak. E rajzok és egy fényképfelvétel alapján lehet tudni, hogy a középkori templom torony nélküli, egyhajós templom volt, három pár rézsűs támpillérrel, a szentély keleti végfalánál két résablakkal. Az újjáépítéssel a templomot újraboltozták, kelet felé bővítették, a keleti fal végéhez pedig tornyot építettek. Az újjáépített templomot 1928. szeptember 16-án Baltazár Dezső református püspök szolgálatával adták a híveknek. A 225 kilogrammos nagyharangját Szlezák László öntötte 1931-ben, míg a kisharangja 100 kilós. A templom műemlék jellegű védettség alatt áll.

Forrás:
Borovszky Samu: Szabolcs vármegye községei
Ilyés Gábor: Az orosi református templom