Máriapócs | Szeplőtelen Szűz Mária-templom

A 13. századtól kezdve Pócsot római katolikus faluként tartják számon, mert lakói pápai tizedet fizettek. A római katolikus templomot valószínűleg András fia, Bereck a báthori uradalom megalapítója építette. A római katolikus lakosság a reformáció idején kálvinista hitre tért át, így 1537-1767-ig a templom is a kálvinistáké volt. Már 1326-28-ból található feljegyzés István pócsi papról, aki Csanád egri püspök helynöke volt. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint a pócsi Monumenta Vaticana feljegyzése alapján Máriapócsnak plébániája és vámja volt. A lakosság valószínűleg az 1500-as évek vége felé áttért református birtokukba került. Egy ideig a templom hajóját a reformátusok, a szentélyt pedig a katolikusok használták istentiszteleti célra. 1766-ban Eszterházi püspök Károly kimutatta, hogy a templom eredetileg katolikus volt, ezért visszaadták a katolikusoknak. A templom a XIV. században épült, gótikus eredetű, egyhajós, sokszögű záródással ellátott keletelt téglatemplom, amelyet a szeplőtelen Szűz Mária tiszteletére szenteltek. Máriapócs legrégibb műemléke. A város középkori település magvát ez a templom jelölte ki. A templom gótikus eredetét igazolják a szentély támpillérei, és a 2010-ben végzett kutatások, amikor előkerültek a befalazott kis ablakok.

A templom belsejében, a hajó északi falán a vakolat alatt megtalálták az u. n. Köpenyes Máriát képét: amelyen két karját oltalomra kitáró Szűz Máriánál védelmet találnak főpapok, királyok és hívek. A kép a 15. század első évtizedeiben készülhetett. A hajó déli falán látható a vászonra festett 50 x 94 cm-es barokk Madonna kép, alján latin szentírási idézetekkel. Ezek a képek igazolják, hogy Máriapócson mindig eleven tisztelete volt Szűz Máriának. A templom jelenlegi liturgikus tér kialakítását Kasa László plébános idejében Kocsis József egri építész tervei alapján az 1980-as években végezték. A szentély oltárát és bútorzatát városunk híres fafaragó mestere, Juhász Mihály készítette: szembemiséző oltárt, az ambóval és a papi székekkel. Az orgonát 1927-ben Cseh István egri orgonaépítő készítette. A toronyban két harang lakik: az 1845-ben öntött 80 kg-os és az 1925-ben öntött 40 kg-os. 1990-ben II. János Pál Pápa máriapócsi látogatása előtt a templomot kívülről tataroztuk, tetőzete új, műemlék palát kapott, új ablakokat állítottunk be, és rézcsatornával láttuk el az épületet. Belül a templomot fehérre meszeltük. A templomkert 1910-ben téglaalapon vaskerítéssel vették körül, és oszlopaink fülkéjébe akasztották a Keresztút 14 stációját, hogy a bucsura jövő hívek végezhessék a Keresztuti ájtatosságot.

Forrás:
Máriapócs település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. június 4.)