Református templom
Kótaj
Elérhetőség
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG VÁRMEGYE
4482 Kótaj, Rákóczi u. 27.
Telefonszám: 42/208-537
Galéria
A honfoglaló magyarok hamar benépesítették ezt a területet. A Rétköz peremén haladó hadiút védelmére épült Szabolcs vára. Az Árpád-házi királyok idején királyi birtok volt a környék, első eladományozására csak 1317-ben került sor. Ekkor kapta Károly Róbert királyunktól a Pech család. A falu első okleveles említése 1383-ból származik. A 16. század első felében a településen mindössze 20 adófizető porta volt található, ami hasonló a környező falvakéhoz. Valószínűleg a parasztháború és a mohácsi csatát követő belső háború csökkentette le a lakosok számát. Az ország három részre szakadása után megnőtt Tokaj mint tiszai átkelőhely szerepe. A hadseregek mozgása több esetben Keresztutat is érintette. A törökök 1554-ben és 1567-ben felégették a falut, ezért a királytól minden fizetési kötelezettség alóli mentességet kaptak lakói. A kállói vár 1573-as befejezése utána a török portyázás visszaszorult, de a 15 éves háború idején ismét pusztítottak a vidéken.
A falu földesurai, az Ibrányiak az Erdélyi Fejedelemséget támogatták, részt vettek a 17. századi szabadságmozgalmakban is. Bocskai István aranykorában, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelemsége idején Keresztút újból fejlődésnek indult. A falu a 19. század elején kezdett benépesedni, de lakossága ekkor rohamosan gyarapodott. A település két fontos út kereszteződésében feküdt. Eredeti neve Keresztút volt. Mind a Keresztút, mind a Kótaj név magyar eredetű. Utóbbi a ‘kótog’ hangutánzó név származéka. A falu 1383-ban az idevaló Pál fia András nevében tűnik fel, aki Nagydöge ügyében tanúskodott. Egyházas hely volt, plébánosa 1417-ben peres ügyben megbízott. Bár a település középkori templomáról források nem szólnak, az 1964-es felújításkor a lelkész feljegyzései alapján középkori elemek kerültek elő: a szentély keleti oldalán keskeny, félköríves ablak, a délkeleti falon keskeny ajtó, a hajó déli oldalán félköríves ablak és egy félköríves kapu. A templom alaprajza gótikus. A megtalált részleteket visszafalazták.
Forrás:
Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Kótaj település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. június 4.)