Kisvárda | Szent Péter és Pál-templom

A hagyomány szerint a templom ősét Szent László király emeltette 1082-ben, miután Bökény községnél legyőzte a tatárokat. A helységet 1288-ban említi egy oklevél Warada néven, mint a Várdai család birtokát. A templom első említése 1293-ból való. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék Szent Péter és Pál templomát és István papját említi. 1435 körül a templomot bővítették. 1465-ben kezdődött el a vár építése, ami több évtizeden keresztül folyt. 1564-ben a várat ostromló erdélyi csapatok a templomban tárolták a lőport, ami felrobbant. A templomnak csak a szentélye maradt meg, ami a katolikusoké, a hajó helyén épített faépület pedig a reformátusoké lett. A kettőt egy deszkafal választotta el.

Bocskai hajdúi 1605-ben Császlai István plébánost meggyilkolták és megcsonkított testét a kisanarcsi tóba dobták. (Kisvárda elfelejtett mártírja.) Ettől kezdve a XVIII. századig a reformátusok vették át a szentélyt is, a katolikusok pedig a vár kápolnájába szorultak. Ebben az időben (1699. évi összeírás) Szabolcs és Hajdú megye területén csak Kisvárdán és Nagykállóban volt katolikus pap. 1722-ben a templom fennmaradt szentélyét Erdődi püspök kezdeményezésére Fehér János plébános helyreállíttatta, sekrestyét és fatornyot építtetve hozzá. Ebben a szűk szentélyben szorongtak, míg 1788-ban Eszterházy püspök kezdeményezésére megkezdődött a templom teljes helyreállítása, melynek során a régi alapokra új falakat húztak, új tetőzettel és a homlokzat elé kőtoronnyal. Ez az építkezés 1806-ban, Smilánszky István plébános idején fejeződött be.

1858-ban orgonát készített a templomnak Komornyik Nándor pesti orgonaépítő. 1918-ban – Petheő József plébános idején – az orsolyita nővérek telepedtek meg Kisvárdán, és még ebben az évben megnyitották tanítónőképzőjüket, ami 1948-ig, az egyházi iskolák államosításág működött. 1936-ban Diner István helyi bankár a temetőben kápolnát építtetett, mely egyúttal családi kriptájuk is. 1938-tan megtelepedtek a Szegény­gondozó Nővérek, és létrehozták házukban az alsóvárosi kápolnát. Az Orsolyák és Szegénygondozó Nővérek működése 1950-ben megszűnt. Július derekán 33 internált szerzetesnőt hoztak Kisvárdára, akiket a helybeli 12 orsolyita nővérrel együtt júl. 31.-aug. 1. éjjelén szállítottak el. Ugyanebben az évben szűnt meg az a fiúkollégium, amit az 1930-as évek közepén létesített Gell Antal plébános.

1963-ban Holczer Gyula plébános új – két manuálos, 10 regiszteres – orgonát építtetett (tervezte Szalay Lajos orgonaművész; építette Gonda Nándor orgonaépítő). 1964-ben toronyóra készült; 1970-ben a szentély teljes műemléki restaurálása, a mérműves ablakok, a gótikus konzolok helyreállítása és harangok villamosítása, valamint az új liturgikus tér kialakítása Török Ferenc Kossuth és Ybl díjas műegyetemi tanár tevei alapján, Kákonyi István szobrászművész domborműveivel. 1972-ben a templom teles külső tatarozása, belső festése; 1975-ben a templom teljes tetőzete osztrák műemlék palaborítást kap. 1976-ban a toronysisakot javítja és újrafesti Farkas Sándor helyi bádogosmester; 1983-ban ugyanez a munka megismétlődik és a templom összes ablaka belső hőfogó (dupla) ablakot kap. 1987-ben az üresen álló káplánlakás épületében hitoktatóterem létesül, majd 1990-ben Holczer Gyula plébános megnyitja – a kerületi papság közreműködésével – a Hitoktatóképzőt.

1992. júl. 1-jén Holczer Gyula plébános újra egyházi tulajdonba veszi az orsolyita nővérek egykori középiskoláját, kollégiumát és óvodáját, melyeket 1992-93-ban renováltatott, majd 1993. dec. 9-én Bosák Nándor megyéspüspök felszentelte a Szent László Gimnázium és Szakközépiskola kápolnáját, melynek titulusa a Szent Család. Az oltárkép D. Király Sándor festőművész munkája. 1995-ban Papp János plébános egy 130 kg-os, majd 2000-ben egy 8 mázsás harangot öntetett; 1996-ban külsőleg tataroztatta a templomot, felújítatta az orgonát és új padokat készíttetett. 1997-ben megnagyobbította a sekrestyét, valamint felújíttatta a templom villanyhálózatát. 1998-99-ben a templombelsőt újította meg (festés, padlózat burkolás); 2000-ben a régi mechanikus rendszerű toronyórát új, rádió vezérlésű órára cserélte, és Kulcsár Attila Ybl díjas mérnök tervei alapján újra rendezte az 1970-ben elkészült liturgikus teret. 2001-ben Kulcsár Attila Ybl díjas mérnök tervei alapján új plébánia épület készült, a régit pedig közösségi házzá alakították át.

Forrás és fotó:
A Kisvárdai Plébánia hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. június 4.)