Anarcs | Református templom

Az Anarcs név eredete nem tisztázott, egyes felfogás szerint az arany főnév R. anar alakváltozata rejlik benne -cs képzővel megtoldva, más felfogás szerint az itt birtokos Anarcsi családról kapta a nevét. A község egyike a vármegye legrégibb településeinek, amely az itt talált őskori leletek szerint már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Az emberek a vizektől védett magas dombokon telepedtek meg. Az első település valószínűleg még a csiszolt kőkorszakban alakult ki a mai Diner-szőlők dombjain. Második település a Lisztes-hegy, a harmadik a Bugóc, a negyedik a mai Szoros. Azt, hogy már a kőkorszakban is lakott volt a település, az 1913-ban itt talált kőkorszakbeli tál is bizonyítja. Kb. 2500 évvel ezelőtt a Római Birodalomhoz tartozott, erről árulkodó feljegyzést a Nagyőri Levéltárban őriznek.

A falu 1212-ben tűnik fel iratokban, mint Zsurkot övező település. 1270-ben a Tegzes család tulajdona a község Onorch néven. Erre bizonyíték a református templom alatti kripta és a Budai Ézsaiás által 1805-ban Debrecenben kiadott történelmi könyv, amely leírja, hogy 1289 körül egy tatárjárással kapcsolatos iratban is szerepel az Onorch név. 1272-90 között Anarcsról Papra vezető utat említenek, földje ekkor Izsép földjével, azaz a dögei nemesek kisajaki birtokával szomszédos. 1317-ben Péter nevű papja a Gutkeled Anarcsi Keled fia Péter végrendeletének a tanúja az iratok szerint. 1351-től unokáit, Lászlót és Domokost ismerjük. 1359-ben az Ajakkal és Várdával szomszédos település már Kis- és Nagyanarcsra osztódott, 1412-ben pedig el is határolják a két települést.

1360-ban a fiscusra szállott birtokrészt Várdai János fiai, Miklós és Domokos kapták meg királyi adományként. l367-ben Anarcsi Lászlóé lett. Kisanarcs XV-XVI. század fordulóján elnéptelenedett. l551-ben Várdai Mihály és Vetési Péter pereskedett birtoklásáért. A népes Nagyanarcs is egyike a megye legkisebb településének 1588-ban Anarcsy István birtokolta 10 lakott jobbágytelekkel, 1623-ban e családnak 5, Újlaky Mihálynak pedig 3 jobbágya élt itt. 1590-ben Bacskai-Újlaky Mihálytól Rudolf anarcsi birtokát elkobozta és a szenmiklósi Pongrácz-családnak adományozta. Nagyvárad eleste után (1660) a török hódoltság erre a területre is kiterjedt. 1691-ben 56 Ft adót fizetett, tehát a közeli RétközberenccsAnarcs történeteel azonos szinten állhatott. 1700 körül a Várdai és Krucsai birtokosoktól átkerül a vajai Vay család birtokába. 1703-ban a Rákóczi szabadságharc idején Rákóczi pihenőhelye. Katonái ez alkalomból 3 nyárfát ültettek a község határában. Ebből az időből való az Arany-gombás, a Diner-szőlőhegyen lévő emlékkő és a „faluvégesi jókút”. 1715-ben III. Károly Czóbel Imre brigadéros kapitánynak adományozta, 40.000 hold földdel. A község neve ekkor már Anarch. Az 1720. évi regnicoláris összeírás szerint 20 jobbágytelke volt.

A község legrégebbi épülete, mely eredetileg katolikus templom volt, első írásos említése az 1275-ös évszámot jelöli meg. 1332–35 között István nevű papját említik a források. Más források szerint 1364–74 körül Kisanarcson még fakápolna állt. 1375-ben viszont már Péter apostolnak szentelt kőtemplomról szólnak a források. A református templom eredetileg filiája (fiók- vagy leányegyháza) volt a szabolcsbákai anyaegyháznak, de attól különvált és önálló gyülekezetté alakult. Ez alkalomból adományozta az úrasztalára vajai Vay Borbála a híres két ónkannát. Az eredetileg különálló faharangláb helyett l858-ban megépítették a tornyot. A templom elsőrangú patrónusa a vajai Vay család bárói ága, majd a velük rokoni kapcsolatban került széki Teleky família volt.

A poligonális záródású szentély egykori gótikus boltozatrendszere elpusztult, később fiókos dongaboltozattal fedték be. A szentély északi oldalán a falba erősítve gótikus szentségtartó fülke van, a Gut-Keled nb. Anarcsi család címerével és feltehetően későbbi feliratú 1475-ös évszámmal. A hajó északi falában lévő sírtábla szerint itt nyugszanak Vajai Vay János császári és királyi alezredes, felesége Széki gróf Teleki Borbála, fiúk Vajai Vay János, aki az 1832-es országgyűlésen Szabolcs megye követe volt, és felesége, Hajnátskői báró Vétsey Kata. Itt nyugszanak még Czóbel és a Teleki család egyes tagjai. A berendezés a XIX. század derekán került a templomba. Teljes felújítására l998–2000. között került sor 33 milliós beruházással. A régészeti feltárások során megtalálták a kriptát, de ezt a munkálatok során betemették. A község híveinek adományaiból, pályázati pénzből, valamint önkormányzati támogatásból megszépült templom mind külsőleg, mind belsőleg megőrizte középkori jellegét. Az impozáns műemléki templom a falu központjában az ide látogató turisták számára is vonzó látványosság.

Forrás:
Anarcs település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. június 3.)