Somogyvámos | Pusztatorony

Az 1968-ban feltárt romtemplomot az ásató, Valter Ilona Győrök falu plébániatemplomával azonosította, ám ennek középkori maradványait a római katolikus templom őrzi. Kozák Károly Csopakkal azonosította a települést, a 13. században említett falu templomáról azonban nincs adatunk. Az előbbi azonosítások mellett lehetőségként merül fel a Kistepej falu Szent Márton-templomával történő azonosítás is, azonban ez a Tepenye-dűlőben található, Vámos faluról pedig nincs kora középkori adatunk, első említése 1536-ból származik. A falu a téglatemplomtól egészen a halastavakig húzódott a Dunajka-fennsíkon, amelyet 13-16. századi kerámia is jelez. A templomról Gerecze Péter, illetve Genthon is megemlékezik. A múlt század végén a szentély bordás boltozatának konzoltöredéke még eredeti helyén állt. A szentély déli oldalán, a két támpillér között félköríves nagy ablak nyoma látszott, amely a torony felső ablakaihoz hasonlított. Az 1968-as régészeti kutatás során Valter Ilona a középkori járószintet a szentély keleti, illetve a hajó nyugati falán, az alapozási padkánál figyelhette meg. A szentély keleti fala előtt egy bolygatott téglasírt talált.

1. periódus: A félköríves szentélyt döngölt agyagalapozású téglafal alkotta. Az agyagot lapjára rakott téglákkal együtt rétegezték és döngölték le. A téglákat (14x16x4,5 cm) fűrészfogasan rakták az agyagba. Hasonlóan készült a templom nyugati fala is. Az erősen meszes habarcsba rakott felmenőfal 1,5 méter magasan maradt meg. A templom déli fala a későbbi templomhajónál 1 méterrel beljebb helyezkedett el. 2. periódus: A megnagyobbított templom hajója kezdetben sík mennyezetes volt, amelyhez a keskeny, félköríves nyugati ablak is tartozott. Később a hajót is boltozták, ekkor épülhetett a nyugati támpillér. A nyugati fal oromcsúcsa alatt kereszt alakú nyílás látható. A nyolcszög három oldalával záródó, támpilléres szentélyhez képest 70 cm-rel szélesebb a hajó, amelynek sarkait támpillérek erősítették, és déli oldalán volt a bejárat. A déli diadalív nyugati oldalán mellékoltár alapjait azonosították, az északi diadalív mellett pedig a torony első szintjére vezető lépcső alapja került elő.

A torony, amelynek alsó szintjét sekrestyeként használták, négyszögletű alapból indul ki, majd az emeleti szintjén nyolcszögletűvé válik. Délnyugati sarkában csúcsíves ajtónyílást észleltek. A toronyban lévő oratórium szentélybe néző, félköríves nyílása is látható. Az átépítés során habarcsba rakott alapozást alkalmaztak. A hajó északi oldalán, a román kori és gót falazat találkozásánál támpillér épült. A toronyhoz nyugatról csatlakozó keskeny, 40 cm széles, agyagba rakott fal az osszáriumot övezte, ennek a falnak a folytatása ismeretlen funkciójú, és a templom legkésőbbi periódusához tartozik. A torony elhelyezkedése szokatlan a plébániatemplomok körében, és inkább a ferences kolostorépítészetben terjedt el, amikor a kolostor a templom északi oldalához épült (Kőröshegy, Keszthely). A torony formai szempontból a csurgói johannita templomhoz köthető.

Forrás:
M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)