Somogyszil | Szent István király-templom

1138-ban, a dömösi prépostság birtokmegerősítő oklevelében szerepel először a település neve. 1313-ban István veszprémi püspök Szil birtokát benépesítés végett adta bérbe 1 M-ért. A pápai tizedjegyzék alapján a regölyi fő- esperesség alá tartozó plébánia papja, Balázs 1333-ban két részletben 8+5 báni D-t, 1334-ben 2 garast, 1335-ben 1 garast fizetett. 1484-ben a Szt. Demeter tiszteletére szentelt parochiális egyház számára Buzlay Mózes Fejér megyei ispán búcsúengedélyt szerzett Vili. Ince pápától. A romos állapotú egyházat Buzlay a saját költségén az alapjaitól megjavítana, és ellátta liturgikus felszerelésekkel, díszítés sei (edificiis ruinosam et penitus destructum a fundamentiis sumptibus reparavit).

Az engedély kiterjedt arra is, hogy a plébánosnak nevezett rector négy segítő papot tarthatott a gyóntatáshoz az ünnepek alkalmával (in omnibus et singulis festivitatibus huiusmodi quatuor confessores presbiteros doneos seculares vei alicuius ordinis reguläres in prefata ecclesia deputandi). 1524-ben a templom oltárának és rectorának a cseri malmot adományozta Buzlay Mózes özvegye. 1726-ban a templom titulusa Szt. István. Az 1726-ban barokk stílusban átépített késő gótikus templom kutatása 1976-ban zajlott. Az elfalazott mérműves ablakok mellett a szentély délkeleti ablakából és a toronyból megégett mérműtöredékek, ablakkáva és párkánydarabok kerültek elő.

A középkori diadalív töredékeit a barokk kori diadalívben, a gótikus tetőszerkezet lenyomatát és az énekkarzat ajtaját a nyugatii falon találták meg. Ugyancsak középkoriak a szentély lábazatának és támpilléreinek töredékei, valamint déli falán a 15. századi ablak. 1976-ban Maróczky Erzsébet kutatásai bizonyították, hogy a mai római katolikus templom egy késő gótikus templom átalakítása során épült. A kutató nagyméretű, 15. századi mérműves, osztott, bélletes ablakot bontott ki a nyolcszög három oldalával záródó szentély délkeleti oldalán. A torony második szintjén előkerült mérműves ablakok, valamint a legfelső szint megégett mérműmaradványai, ablakkávája és a másodlagosan befalazott párkánydarabokszintén a gótikus egyházhoz tartoztak. A falu a középkorban a Szilkállónak nevezett dűlőben feküdt.

Forrás:
M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)