Lábod | Temetőkápolna

A segesdi főesperesség alá tartozó plébánia papja, Bedur 1333-ban csupán 1 garas tizedet fizetett. 1369- ben és 1410-ben is megemlítik a falut; ez utóbbi alkalommal Túr birtok tartozékai között sorolják fel, Szentmihállyal és Szentkirállyal együtt (cum patronatibus ecclesiarum). 1536-ban több kisnemesnek van birtoka a településen. 1428. május 13-án a Szt. Lőrinc tiszteletére szentelt hosszúfalusi parochiális egyház plébánosa János. 1439. május 1-jén Hosszúfalu és Szentmihály falvakat egyházaik kegyuraságával együtt idegenítikel. 1542-ben Benedek nevű plébánosát felsorolták a hadiadót fizető papok között, ekkor 60 D-t adózik. Az 1554-es és 1571-es török kincstári adólajstromok még megemlítik a falut. A török kiűzése után a templomot a reformátusok használták 1729-ig – ekkor a falakat szalmával fedték. 1748-9-ben a Hunyadi család barokk stílusban hozatta helyre.

A Lábod község déli részén fekvő Hosszúfalvi úti temető- kápolna a valamikori Hosszúfalu parochiális egyháza volt. A torony és támpillér nélküli templomot 1976-ban Maróczky Erzsébet kutatta. A műemléki kutatás alapján megállapította, hogy a téglalap alaprajzú hajóhoz félköríves diadalívvel a nyolcszög három oldalával záródó, nyújtott, 5×3,5 méter belterületű szentély kapcsolódott. Oromfalas nyugati homlokzatán román kori, bélletes, eredeti vakolású téglából épített kaput tárt fel, amely a homlokzat síkjából kismértékben kiugrott. E korszakból maradt meg a félhengeres és 45°-ban lemetszett profilú téglalábazat eredeti vakolással. A kapu tengelyében rézsűs kialakítású, kerek ablakot talált, ennek alapján Kozák Károly a templomot a lovagrendi építészethez köti. A szentély északi és déli falmaradványai kivételével a lábazat szintjéig lepusztult a templom, a hajó fala a nyugati oldalon azonban a főpárkány magasságáig középkori. A szentély északi falán négyszög alakú, középkori falfülkére bukkantak. A középkori vakolat néhol nagyobb foltokban is megmaradt, és megtalálták a középkori kórusgerenda fészkét is. A templomhoz nem csatlakozott sekrestye. A kutató a templomot a 13. század második felére datálta.

Forrás:
M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)