Fonyód | Fácánosi templomrom

A foglalkozásnévből képzett település feltehetően a somogyi várszerkezet szolgáltatófalvai közé tartozott. 1082-ben és 1095-ben a falu (locus Funoldi) a pannonhalmi apátság birtokai között szerepel, de megemlítik 1121-ben, az almádi monostor alapítólevelében is. Később a Marcali család kezébe kerül. A pápai tizedjegyzék szerint a somogyi főesperesség alá tartozó plébánia papja 1333-4-ben Pál, aki mindkét évben 40-40 kis D-t fizetett. 1426-ban találkozunk Gergely nevű plébánosával, 1522-ben pedig talán a fonyódi plébániával azonosítható a Balaton melletti Szent Péter-egyház, amelyet néhai Keresztúri Miklós épített újjá. 1543-ban a kaposszentjakabi kolostor apátja, Martonfalvi László néhány hónapig Fonyódon lakik, ekkor a capellis Fonod et Lak elnevezés szerepel.

A Fácánoskert nevű lelőhelyen 1934-ben már folyt ásatás (Gönczi-Gallus), amelynek során a középkori vár anyaga (fegyverek, eszközök), illetve 12-13. századi tárgyak kerültek elő. A középkori Fonyód templomát a 16. századig használták, és ezt erődítették meg a török elleni harcok során egy négy sarokrondellás palánkkal. Fitz Jenő 1957-59 között végzett ásatása során feltárta a település egykori templomát és temetőjét. A 11. században egy kisméretű, félköríves szentélyzáródású, egyhajós téglatemplom épült (ehhez tartozó, szív alakú levelekkel díszített kapuívvel), amelyet a 14-15. században bővítettek a látrány-rádpusztai templomhoz hasonlóan. Ekkor a régi téglatemplom az új templom szentélye lett, illetve észak felől sekrestye is csatlakozott hozzá. A nyugati bővítmény toronnyal épült.

A gótikus bordatöredékek, támpillérek is e korból származnak. A templomnak déli bejárata volt. A templom körül feltárt 166 sír az Árpád-kortól egészen a 15. századig terjedő leletanyagot tartalmazott (párták, pártaövek, gyöngyök, csatok, 14-15. századi dénárok, S végű hajkarikák, gyűrűk). 1549-ben Magyar Bálint építette a temető köré a 100×112 méteres fácánosi palánkvárat, külső oldalán félköríves rondellákkal és árokkal. Giulio Turco 1570-ből származó felmérése vizesárokkal övezett ovális belső palánkot ábrázol, középen a 14-15. században bővített egyházzal, kívül pedig a négyzetes, sarokrondellás külső palánk látható. A török a várat 1575-ben elfoglalta és lerombolta. A 2. periódus toldásában előkerült a kegyúri karzat egyik tartópillére is. Az átépítés talán a Lengyel család megerősödésével magyarázható, amely az akkori Fonyódot birtokolta.

Forrás:
M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)