Középkori templomok

Magyarország középkori templomai

Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors

Babócsa | Szent Egyed templomrom

Szent Egyed-templomrom

Babócsa

Elérhetőség

SOMOGY MEGYE
7584 Babócsa, Külterület (Babócsai Basa-kert)
GPS: 46.042608666462606, 17.36004027251065

 

Galéria

A település első említése 1193-ból való. Babócsa mint a Tibold nemzetség birtokközpontja jelenik meg 1231-ben, ekkor Tarnócát, Szedervéget, Komlósdot, Péterhidát, Geycsét (Décse), Damjánt, Woynt, Rozment, Ruscent, Bolhót, Kászót és Kis-Kászót sorolja fel az oklevél. A 13. század végére már 27 dél-somogyi falu tartozott az uradalomhoz. A 14. században a Babócsai családé volt a település. 1390-ben már oppidumként említik évi és hetivásárral, 1434-től pedig először értesülünk a Kisbabócsa nevű faluról. Castrumát feltehetően a Marcali család építette, mivel 1450-től van rá adatunk. A vár a birtokkal együtt egy szerződés eredményeképpen 1474-ben a Báthori családra szállt, amelynek birtokközpontja is lesz. 1496 tavaszán II. Ulászló tesz látogatást Babócsán. 1511 -ben Báthori György főlovászmester testvéreivel Babócsa várában lakott, mely előzőleg már a Marcali családnak is rezidenciája volt, udvari hitszónoka pedig egy segesdi ferences barát. A Báthori-uradalmat a valóságban nem osztották meg, de a nyugat-magyarországi részeket Babócsáról kormányozták. Báthori György a vár mellett vadaskertet is létesített.

A babócsai egyházat először 1248-ban, földjét pedig 1309. január 21-én egy határjárás kapcsán említik. A segesdi főesperesség plébániáján 1333-ban György pap 50 kis D tizedet szedett. 1390. február 13-án IX. Bonifác pápa búcsúengedélyt ad Szt. Egyed ünnepére a babócsai oppidum számára, valamint azok számára, akik a templom renoválásához, javításához hozzájárulnak„ad eius fabricam seu reparationem” – valószínűleg a templom átépítése köthető ehhez az időponthoz. 1442. március 27-én újabb búcsúengedély-kérelemmel fordulnak a pápához a Szt. Egyed parochiális egyház számára. 1494. november 4-én a segesdi főesperes Budára idézése kapcsán hallunk a babócsai plébánosról, 1501. március 23-án pedig Mihályt, a Szt. Egyed-oltár rectorát említik. 1542-ben a plébános mellett, aki 4 Ft-ot fizetett, Mihály rector altaris is adózott Babócsán, mégpedig 1,5 Ft-ot. 1544-ben az apát 7 pensát, a plébános 2 pensát fizetett. 1455-ben egyetlen alkalommal említik Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt templomát/kápolnáját.

Mikor Marcali János szentföldi zarándoklata előtt végrendelkezett birtokai fölött, a kápolnára a Kisbabócsa nevű falut hagyta – talán maga az épület is itt állt. 1536-1550 között a babócsai plébános Péterhidán volt birtokos. 1713-ban Szűz Mária-templomát a fatoronnyal még jó állapotban találták, az 1728-as vizitáció alkalmával azonban már romos, ekkor a várostól északra egy temetői fakápolnát is megemlítenek. Nem tűnik valószínűnek az újkori adatok azonosítása a középkori egyházzal. A 18. században tíz település a templomával tartozott Babócsához: maga Babócsa oppidum, Péterhida (Petro Most), Barcs, Bolhó, Fleresznye, Szentmihály, Szentkirály, Újnép, Csokonya és Újlak. Magyar Kálmán 1984-1992 között folytatott feltárásokat a Babócsa-Nárciszos nevű lelőhelyen. A Rinya bal partján, a Nárciszosban (Basakert) került elő a település plébániatemploma. A nyújtott, a tízszög öt oldalával záródó, támpilléres, 25×10 méteres gótikus téglatemplomtól néhány méterre északra került elő egy 11-12. századi, meghosszabbított félköríves szentélyű román kori téglatemplom. A 13×8 m-es, halszálkás építési technikával is készült templomot a 14. század közepén lebontották a gótikus templom sekrestyéjének, illetve északnyugati toldásának építése miatt.

Az 1. periódus falazásakor a két kéregfal közötti középső magot erős habarcskitöltésű törmelék alkotta. Elbontott anyagát nem használták fel a gótikus templom építéséhez. A falazásban római kori téglákat is találtak. A 2. periódusban boltozott támpilléres szentély épült. A nyugati oldalon saroktámpillérek kerültek elő, amelyek az alátámasztó oszloppal, illetve a karzatra vezető lépcsővel együtt bizonyítják egy karzat meglétét. Az ásató szerint a sekrestye falazási technikája alapján együtt épülhetett a templommal, bár keleti fala nem épült kötésben a szentély falazatával (támpillér). Magyar Kálmán szerint ez a korábbi templom használatával függ össze a 2. periódusú épület elkészültéig. A támpillér léte mindazonáltal koncepcióváltást sejtet. A templom nyugati és déli bejárata az előkerült lépcsőmaradványok alapján kikövetkeztethető. A 14. századi templomhoz északnyugat felől egy téglalap alakú helyiség (Boldogasszony-kápolna?) csatlakozott, amely a téglamaradványok alapján a karzattal egy időben és feltehetően a búcsújárással kapcsolatban épült. Az ásató a 15. századi hozzáépítést lakó/hálóhelyiségként értelmezi. A templom körüli, illetve a benne lévő temetkezések (67 sír) többnyire koporsósak, és 14-16. századi leletanyagot tartalmaznak (párták, övék stb.). 1984-ben egy 12-13. századi alakos dombormű került elő, amely Szent János evangélistát (?) ábrázolja, ahogy egyik kezében könyvet tart, a másikat pedig áldásra emeli. A templomkerttől keletre egy nagyméretű épület (zarándokház) található.

 

Forrás:
M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

A Középkori templomok nevű weboldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és bemutassa azokat a Magyarország területén található középkori templomokat, templomromokat, melyek a történelem viharait túlélve mai napig megtekinthetők, látogathatók. A középkori templomok leírása a menü Középkori templomok oldaláról érhető el. 

Középkori templomok
Minden jog fenntartva! © 2021