Sorkifalud | Szent Lénárd apát-templom

A Sorok patak neve a kalandozások idejéből ismert Sur vezér nevével hozható kapcsolatba, amelyhez a „k” kicsinyítő képző járult. Surk nevével találkozunk a vasvári képtalannak 1271. májusi 3-i levelében is, amikor jelentést tesz V. István nejének, Erzsébet királynénak, hogy Koltay Cyzár fiát Leonchot beiktatta Surk nevű birtokába. Ez a birtok hajdan a Sorok bal partján feküdt. A településeken a feudális korban sok kisnemes lakott.

Dömötöriben született Gyömörey Kálmán 1848-as honvéd százados, aki Perczel Mór, majd Guyon Richárd hadtestében a délvidéki harcokban vett részt. Sorkifalud a fent említett nevet hivatalosan 1943. november 17-től viseli. Mindaddig Dömötöri néven szerepelt, s ez az elnevezés a Hunyadiak korára 1457-re vezethető vissza. A feljegyzések szerint „Demeteri”, „Demiwtery” köznemesi család tulajdona volt egykor.

A Szent Lénárd apát-templom a XIII. században épült, a XVIII. században átépítették, barokk stílusban. 1850-ben leégett, és újjáépítették. A templom a ma közigazgatásilag Sorkifalud részét képező Szentléránt falu barokk stílusú temploma. Hogy a középkorban is plébánia volt, bizonyítja első, 1339. évi említése, amely cinterméről is megemlékezik.

Forrás:
Derdák Ferenc – Kiss Gábor: Néhány római kori „via rustica” és továbbélésük a középkorban Savaria egykori territóriumán In.: Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)