Sitke | Szentháromság-templom

A falu első említése 1261-ből ismert, már ekkor és egészen 1665-ig a Sitkei család birtokolta. Szent Lőrincnek szentelt templomát 1349-ben és 1413-ban említik, 1462-ben a kegyúri jogokat a Sitkei Antal és Bertalan testvérpár gyakorolta. 1465-ben Miklós, 1547-ben László volt a plébános neve. A templomot a 17. században az evangélikusok használták, 1698-ban rossz állapotban volt. 1725-ben került vissza a katolikusok használatába. 1764 és 1774 között a Felsőbüki Nagy család barokk stílusban átépíttette. A középkori alapokon épült mai barokk templom a korábbi épületből egyetlen román kori, sárkányok között az Isten Bárányát ábrázoló faragványt őriz. A dombormű ajaki műhely alkotásaihoz kapcsolódik. A román kori templom kapujához tartozott. A romos épület barokk újjáépítésének idején, 1764-ben a romok között került elő. A Petőfi Sándor utca 22. alatti plébániaház egyik hátsó falából (gazdasági épület, plébániaház?) 1938-ban bontották ki, és a Műemlékek Országos Bizottsága az Eucharisztikus Év alkalmából mai helyére tétette.

Tudjuk, hogy a régi templomot 1636-ban megnagyobbították. Az 1698. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint boltozott szentélyű volt. A XVI. Században evangélikus lelkészek működtek itt, majd 1725-ben rekatolizálták. A mai templomot barokk stílusban Felsőbüki Nagy Ferencné, gr. Niczky Borbála építtette. 1842 és 1865 között a templombelsőt tatarozták. A templom egyhajós, a hajónál keskenyebb szentélye belül félköríves, kívül a nyolcszög három oldalával záródik. Bejárati homlokzata előtti tornya négyszintes. A szentély mellett kétoldalt szimmetrikusan elhelyezkedő sekrestye van. A hajó három, a szentély egy csehsüveg-boltszakaszos. A hevederek gazdag fejezetes és lábazatos félpillérkötegekbe futnak le. A bejárati oldalon karzat áll. A nagyméretű barokk, négyoszlopos, gazdag, kagylókkal és füzérekkel díszített oltárnál áll a négy egyházatya aranyozott, nagyméretű szobra. Ez az oltárépítmény keretezi a Stef. Dorfmeister acad. Vindobon p. 1774 felirattal jelzett Szentháromság oltárképet. A bal falon Szent László ágaskodó lovon vizet fakaszt a sziklából – a legutóbbi kutatások szerint középkori eredetű, művészeti szempontból jelentős.

A szentélytől jobbra eső első oltáron ifj. Dorfmeister István Immaculata festménye látható 1801-ből. A reliefes barokk szószék kosarát Szent Péter és Szent Pál szobrai díszítik. A függönyutánzattal kialakított, erősen tagolt hangvetőn angyalkák és félgömbön ülő, sugarakkal övezett kelyhet taró nőalak látható. A régi, román stílusú templom timpanon domborműve egy 1938-ban végzett belső festés idején került a mellékoltárra: a jáki iskola műve a XIII. századból, Isten Báránya ábrázolás kereszttel és sárkánnyal. Felette nagy Nepomuki Szent Jánost ábrázoló festmény látható. A bejárati homlokzata barokk tagolású, a főpárkánnyal szervesen a templomhajóhoz kapcsolt a homlokzat előtti torony, amelyen a kórus szintjén és a harangok szintjén félköríves ablakok vannak.

Órapárkánya felett gúlasisak áll. A homlokzat pozitív és negatív sarkai kettős lizénákkal tagolt falfelületek. Az enyhén íves oromfal volutában végződik, és két kőrózsa díszíti. A templombelsőt legutóbb 1938-ban tatarozták. A templom 2000-2001-ben a sitkei hívek és a szombathelyi püspökség támogatásával külsőleg teljesen újjászületett. A templomot teljesen új köntösbe öltöztették. A hajót és a tornyot újravakolták és festették, a tetőn kicserélték az elhasználódott léceket és a cserepezést, új villámhárító és csőcsatorna készült, emellett megoldották az épület körül a csapadékvíz-elvezetést is. Új zsaluzatot készítettek a tornyon lévő nagy ablakokra, újrafestették a sisakot. Az 1767 és 1774 között épült templomon természetesen minden munkafolyamatot a műemléki hatóság szigorú előírásai szerint kellett végezni.

Forrás:
Valter Ilona: Sitke, római katolikus templom In.: Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd – Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)
Sitke település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. április 29.)