Szent Mihály-templom
Kisunyom
Elérhetőség
VAS MEGYE
9772 Kisunyom, Fő u. 35.
Kulcs: Sebestyén Jánosné (9772 Kisunyom, Kossuth u. 5.)
Galéria
Nevét középkori birtokosairól a Hermán nemzetségből származó Unyaniakról kapta. A név valószínűleg szláv (Unin) eredetű. Előtagja a szomszédos Nagyunyomtól különbözteti meg. Ősidők óta lakott hely, határában kőkorszaki és bronzkori leleteket találtak. Területén állt egykor Zsidóvár. A falut 1318-ban Unon néven említik először. 1340-ben Hunyan, 1346-ban Eghazas Vnyan, 1356-ban és 1410-ban Vnyan, 1430-ban Wnyan néven szerepel. A középkorban a Hermán nembeli Unyaiak birtoka. Szent Mihály-temploma középkori eredetű, 1438-ban már említik.
A település a XIV- XV. században egyházasunyom néven szerepel. Ez elárulja, hogy már akkor áll plébánia temploma, amelyet ma a Fő u. 37. szám alatt gondozott kertben találunk meg. A gótikus eredetű templomos a XVIII. században és 1899-ben átalakították. Védőszentje Szent Mihály arkangyal. Egyhajós, egyenes záródású szentélye keskenyebb a hajónál, déli oldalán sekrestye áll. Háromszintes tornya a nyugati homlokzatot díszíti. A hajó és a szentély északi oldalán két-két, míg a keleti oldalán három, a sekrestye keleti és déli oldalán összesen három támpillért találhatunk. A teljes templom barokk boltozattal fedett, a jelenlegi ablakok szegment íves lezárásúak.
A barokk főoltár Spreng által alkotott Szent Mihály kép, amelyet Reni hatására festett 1808-ban. Az oltárépítmény késő empire, a Szent János oltárral és a rózsákkal együtt. A belső festés stílustalan, füzér díszes. A külsőt 1960-1968 között tatarozták, de műemléki megkutatására nem került sor. Így nem bizonyított, hogy az épületből mennyi a középkori, és mennyi a későbbi. Feltételezhető, hogy a mai architektúráját az 1899-es átalakításkor nyerte. 1977 és 1980 között homlokzattatarozást végeztek a templomon.
Forrás:
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV.
miserend.hu