Mindenszentek-templom
Kőszegszerdahely
A település első okleveles említése 1374-ből ismert. Csak a 16. században lett önálló plébániája. Templomát a reformáció idején a protestánsok használták. 1697-ben Bozsokhoz tartozott, és szentélyét az ottani Sibrik család használta temetkezőhelyül. A keletelt épületet a Mindenszentek tiszteletére szentelték. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint az újkorban fából készült az oltár, a kórus és a mennyezet, csak a szentély volt boltíves. A hajó téglaburkolatú, míg a szentély padozat nélküli volt. Sekrestyéje az északi oldalon már állt. Tornyát megerősítették. Az épületet 1744-ben, tornyát 1752-ben renoválták.
Az együttes legősibb része a torony. A nyugati bejárati kapu gótikus bélletű, lábazati része földbe süllyedt. A korábbi építések során a küszöbszintet is elpusztították. A kapu kerete kő, enyhén csúcsíves kialakítású. Mögötte a torony legalsó szintje készült a legvastagabb falakkal. A toronyalj dongaboltozatos. A következő szinten csak nyugati résnyílás van, míg az azt követő szinten a déli és az északi oldalon van egy-egy résnyílás, a középső szinten mind a négy oldalon két-két résnyílás található, részben befalazott állapotban, illetve a padlástér felé áttörtén. A torony belső szintpadkái a nyílásokhoz igazodnak. A legfelső szint ablakait a barokk ablakok kialakításakor pusztították el. Az ablakok könyöklőjét és átboltozását egyaránt nagy lapkövekkel oldották meg az építők. A torony részletképzése, ablakai egyértelműen arra utalnak, hogy hadászati célokat szolgált. A templomtesttel való összeépítésnek részleteit a külső kutatás alapján tisztázni nem lehetett. A hajót két csehsüvegboltozat, a barokk diadalíven belül egy keskeny, fiókos dongaboltozat-szakasz fedi. A gyámköveken nyugvó gótikus hevederívhez csatlakozik a bordás, záróköves, ötsüveges szentélyboltozat. Az északi sekrestye dongaboltozatos. A déli sekrestye két csehsüveg-boltszakaszos. A hajó nyugati végén két pilléren álló, kihasasodó orgonakarzat alja ugyancsak csehsüvegboltozatos. A templomot kő kerítésfal veszi körül, a délkeleti kapuzat pillérein barokk Szent Flórián- és Nepomuki Szent János-szobor áll.
Az 1975-ben készült tatarozás előtti falkutatás során megfigyelhető volt a déli homlokzaton egy befalazott kapu, felette tengelyben egy fülke, amely valószínűleg eredetileg ablak volt. A középkori román periódusból származó ablakok a barokk ablak áttörésekor pusztultak el. A déli oldalon a sekrestye felől, a keleti ablak alatt egy vörös kontúrokkal megfestett, kevés színnyommal rendelkező kálváriajelenet került felszínre. A vakolat anyaga a középkori vakolatmorzsákkal látszik azonosnak. Az északi hajófal különösebb részleteket nem tartalmazott. A szentély ablakainak arányai különböztek a hajó ablakaitól, feltételezhető volt a gótikus eredet. A kutatás igazolta ezt. A szentély tengelyében feltárásra és részleges bemutatásra került a csúcsíves záródású, rézsűs bélletű ablak. A szentély délkeleti oldalán levő ablakkeret záróköve és a rajta még látható faragásnyomok egy korai, egyszerű mérmű létéről tanúskodnak. A szárkövek egy része is a helyén maradt a jelenlegi ablakban. Az északkeleti ablak kőtagozatait teljesen kibontották valamelyik tatarozás során. A déli oldalon, a sekrestye padlásán befalazva megtalálható a negyedik ablak. Az északi oldalon a szentélyhez csatlakozik a vizitációban is említett, ma raktárnak használt sekrestye, míg a déli oldalon a mai sekrestye későbbi toldás. Ennek építési ideje a 19. század eleje lehet. Az északi, régi sekrestye északkeleti oldalán található egy befalazott, barokk körablak.
A tatarozás során a szentély tengelyében levő keleti szentélyablak vakablakként nyert bemutatást. A festett homlokzatrész a déli oldalon nyers felületű maradt. A torony résablakait csak részben bontották ki. A déli kapu és a többi befalazott nyílás ismét vakolat alá került. A régi sekrestye falából kiemeltek egy gazdagon faragott, román kőtöredéket, amelynek hovatartozását nem sikerült tisztázni. Egy további tagozott töredék 1987-ben a körítőfal mellett hevert.
Forrás:
C. Harrach Erzsébet-Ivicsics Péter: Kőszegszerdahely, római katolikus templom In.: Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat – Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)