Ikervár | Szent György-templom

Ikervár első okleveles említése (Ikurwar) 1255-ből való. Van azonban egy másik, több kérdést is felvető forrás Ikervár korai történetéhez, ez pedig a Képes Krónika. Ebben ugyanis az szerepel, hogy Salamon király, miután fegyverszünetet kötött Géza herceggel a Szent Márton napjától Szent György napjáig terjedő időszakra, 1073 karácsonyát Ikerváron (Geminum Castellum) töltötte, s innen indult Zalába a három teuton vezér elé, akiket segítségül hívott Géza elleni harcához. Mivel a Képes Krónikát mai formájában 1358-ban állították össze, felmerül a kérdés, hogy Ikervár említését hitelesnek fogadjuk-e el. A helység mai neve a magyar iker ’kettős’ melléknév és vár ’erősség’ főnév összetétele, s amit az okleveles forrásokban csak magyarul használtak.

A helynév előtagja településnevek között szinte egyedi névadás. Kiss Lajos az élő helynévanyagban csak még egy helynevet (Ikrény) ismer, mely az iker szóból származtatható. A helynév magyarázataként születhetett meg az a helyi hagyomány, mely szerint a község határában, a Rába két partján egy-egy vár állott, és innen kapta nevét Ikervár. 1532-ben a törökök szállották meg a községet, 1709-ben pedig a császáriak, Heister vezérlete alatt. Plébániája 1595-ben már virágzott. Templomát a XVIII. században barokk stílusban alakították át, szentélye és portáléja a XV. századból való. Földesurai a Nádasdyak, majd a Draskovichok és később a Batthyányak voltak.

A gótikus keresztboltozattal befedett templomot az 1698. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv is megemlíti, mely szerint fazsindellyel fedett tornya gerendával van kerítve, téglaburkolatos padlója, festett kazettás famennyezete, karzata és szószéke van. Első nagy átalakítása a 17. században, a Batthyány család kegyurasága idején történt. A hajót beboltozták, új barokk oltárt és szószéket állítottak. A Szent Györgyöt ábrázoló oltárképet Than Mór festette 1883-ban. 1968-ban falképfestést és az elektromos hálózat korszerűsítését végezték el. Az 1981-es kutatás során a szentély keleti falán egy ikerablak került elő. 2000 júniusában régészeti feltárást követően a templomot teljes egészében megújították.

Forrás:
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1898)
Vajk Borbála: Adalékok Ikervár korai történetéhez In.: Vasi Szemle 2010 (64. évfolyam, 1-6. szám)
Ikervár In.: Ikervár Római Katolikus Templomért Alapítvány kiadása