Monoszló | Református templom

A középkorban 1252-tól ismert Szent Mihály-templom, amelyről több későbbi adat is maradt. Papja Miklós, a ki 1333-ban harminc, 1334-ben meg harminckét kis denárt fizet pápai tized fejében. 1548-ban a faluval együtt égették fel a törökök. Később protestáns templom, amelyet 1745-ben a református gyülekezet Komáromi Péter lovasi kőművesmesterrel állíttatott helyre romos állapotból. 1829-ben a kővágóörsi Klutsek Jakab mester átépítette, ekkor készült a hajó boltozása, a torony, a két karzat, és ekkor falazták be a középkori kaput és ablakokat. 1976-77-ben állították helyre és rekonstruálták déli kapuzatát. A belsejében folytatott ásatás tisztázta, hogy eredetileg félköríves szentéllyel épült a 13. században, bordás boltozatú mai szentélye 14. századi. Keletelt, nyugati toronnyal, egyenes záródású, bordás boltozatú szentéllyel felépített, középkori falusi templom háromboltszakaszos hajóval, belsejének mindkét végén karzattal. Erőteljes párkányokkal osztott, órapárkányos tornyán hegyes, falazott sisak van. Déli homlokzatán gazdagon díszített, bélletes késő román kapuzat.

Monoszlón 1747-től vezették az anyakönyveket. A más jellegű írásos feljegyzések legkorábbi dátuma 1748. 1748-1827-ig, majd 1873-1903-ig vezették a presbiteri jegyzőkönyveket. Néprajzi vonatkozásaik feltétlenül figyelmet érdemelnek. A számadáskönyveket 1844—1875-ig vezették, a borbevételi jegyzőkönyvek pedig 1864-től maradtak fenn. A feltehetően 13. századi eredetű templom végleges alakját 1829-ben nyerte. Külső helyreállítására 1975-ben került sor. A szentélyen két ép, a hajón két töredékes román kori résablak került elő. A legjelentősebb lelet a templom déli bélletes román kori kapuzata volt.

Az egykor falsarkok között két oszloppal és külső, homlokzat előtti oszlopra támaszkodó oromzattal díszített kapu timpanonját gazdag, életfa-szerűen szimmetrikus elrendezésű növényi ornamentika tölti ki. A három csehboltozattal fedett hajóhoz későromán bordás keresztboltozattal fedett, egyeneszárású szentély csatlakozik. A külső helyreállítás a torony barokk architektúráját mutatta be, míg a hajón és a szentélyen a képet a naturszínű, simított vakolatfelület és a kiegészített, bemutatott román kori nyüások határozták meg. A kapuzat bélletes-oszlopos, timpanonos rendszere kiegészítésre került. A feltárás és helyreállítás M. Anda Judit (OMF) és dr. Császár László (OMF) irányításával történt.

Forrás:
Laczkovits Emőke: Köveskál, Balatonhenye és Monoszló református egyházainak XVIII–XIX. századi iratai és anyakönyvei
Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban 
A magyar műemlékvédelem munkájának eredményei az egyes műemlékek tükrében In.: Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)
Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet – műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)