Felsőmarác | Árpád-házi Szent Erzsébet-templom

Neve vagy a szláv moravci (morva emberek), vagy az elferdített magyar Marót névből ered. Első okleveles említése Morouch néven 1258-ból való. A Csákánydoroszlóból Felsőmarácra vezető út közelében, az úttól jobbra kereszt jelzi az egykori Tótfalu helyét. A török időkben kisebb váracska állt itt. Ma már csak a helye látszik. A felsőmaráci plébánia első írásos említése is a XIII. századból, egészen pontosan 1274-ből való, egy birtokmegosztási dokumentumon szerepel a település neve. A mostani Szent Erzsébet-templom elődjét is valamikor az Árpád-kor végén építették, 1274 és 1301 között. Feljegyzések vannak róla, hogy a templomot 1436-ban meghosszabbították. Valószínű, hogy az addigi kis kápolna kicsinek bizonyult. A középkori maráci plébánia ekkor élte a virágkorát, hisz a XV. század közepétől önálló plébánosa lett a községnek Elyas atya személyében. A virágkor azonban nem tartott sokáig. A török időkben a templom romlásnak indult. A nemesek, földesurak nem akartak pénzt áldozni, a kisnemesek és a jobbágyok pedig a nagy adóterhek miatt nem tudtak áldozni a templom felújítására. Ennek következtében a török kiűzését követő vizitáció során a templomnak csak a falai voltak meg.

A török pusztítás után a templomot a kálvinisták használták 1674-ig. A templomot elhanyagolták, nem renoválták, sem a helybeli földesurak és nemesek, sem a távollakó részbirtokosok nem voltak hajlandók anyagi támogatást nyújtani. A kisnemesek és a jobbágyok a török háborúk és az adóteher miatt képtelenek a templomot is rendbehozatni, így az épület erősen romlásnak indult. Ezt igazolja egy 1698-ban történt felmérés, amelyet az alábbi szöveggel rögzítettek. „Marác községben létező Egyház látogatása. Történt 1698. március 5-én. A kegyúri jog a helybeli részbirtokos nemeseket illeti. Temploma a községben Szt. Erzsébet tiszteletével lassan emelkedő helyen épült, romlásnak indult, még csak falait láthatjuk, azon kívül semmit. Körülötte a kicsi és mindeni számára nyitva álló temető..Egy harangja van, a temetőben levő faharanglábban látható. A templom javai és jövödelem semmi, akár ingó, akár ingatlanról legyen szó.. A hívek száma összesen 219 lélek.”

A templomot 1733-ban építették újjá. Külső falait megerősítették, belsejét felújították. Böle püspök 1831-ben vizitálta a falut és a következőket rögzíti a maráci plébániáról: „Marác filia temploma tetővel fedett, kb. 400 személy befogadóképességű, és jó helyen van. Szent Erzsébet tiszteletére emelték. Főoltára Szent Erzsébet tiszteletére szentelt, hiteles oltárral ellátott és illő módon díszített. Van egy mellékoltára Szent Magdolna tiszteletére szentelve, ennek nincs hiteles oltárköve. Van benne kripta, mely a Csányi család temetkező helyéül szolgál. Torony helyett harangláb van, amely a templom kijárata és a temető között található és két harang van benne, ezek közül az egyik 70 libra, ezt Szent Erzsébet, a másik 90 libra súlyú ezt Szent Miklós tiszteletére áldották. Van egy sekrestyéje szilárd anyagból építve, fedett és a fenntartó építtette.” A templomot 1870-ben nyugati irányba bővítették, ekkor kapott tornyot az épület. (a torony magassága kb.25 méter.) Ekkor helyezték át a két harangot a haranglábból a toronyba. Ekkor nyerte el a templom a mai formáját. A templomot 1733-ban újjáépítették. Külső falait megerősítették, belsejét átalakították. 1870-ben bővítették Nyugat felé, ekkor kapott tornyot a faharangláb helyett és így alakult ki mai formája. 

Forrás:
C. Harrach Erzsébet-Kiss Gyula által szerkesztett: Vasi műemlékek
Takó Gábor: Egyházközségek az Őrség kapujábank Felsőmarác