Aszófő | Kövesdi templomrom

A kövesdi templomrom körül terült el egykor a tihanyi apátság Kövesd faluja, amely a 16. század közepén pusztult el. Kövesdet a tihanyi apátság hamis, 1093-as évszámú összeírása említi először. A tihanyi apátság és helyi nemesek falva, a XIV — XV. században rajtuk kívül idegen birtokosai is voltak. A templomnak nincs okleveles említése. Először 1874-ben ismertette Rómer. 1958-ban tárta fel az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építéstörténeti tanszéke dr. Fehér Géza muzeológus közreműködésével, majd ők végezték a részleges helyreállítást is az OMF segítségével és dr. Zádor Mihály adjunktus vezetésével.

Az aszófői (kövesdi) templomrom a vasútállomás mellett kis erdőben rejtőzködik. Terméskőből épült XIII. századi, keletelt, téglalap alakú hajóval rendelkező későromán stílusú templom, amelynek apszisa elpusztult. Bejárata csúcsíves. Párkányszalagja részben megmaradt. A homlokzat ívsoros, hornyában gömbös párkánya mutatja, hogy a XIII. században, de már ún. átmeneti stílusban épült. Homlokfalán Cholnoky még Szent Kristófot ábrázoló freskó nyomait látta. Szentélye kimondottan gótikus, egyenes záródású, a szentély északi oldalán sekrestyével, nyugati bejárattal és a hajó nyugati végében egykori kegyúri karzat pilléreinek és boltozatainak helyeivel. A szentélyben és a sekrestyében falazott oltár alapjai láthatók. A nyugati homlokzaton későromán ívsoros párkány fut, alatta a kapuzat ormának lenyomata.

Az aszófői (kövesdi) templomrom feltárása 1958-ban történt, az akkor végzett műemléki helyreállítással, állagmegóvási munkákkal. A XIII. században ez is a tihanyi apátság birtokai közé tartozott. Az egyenes záródású szentély északi falához egy sekrestye-kápolna csatlakozik. A feltárásról és helyreállítási munkákról készült feldolgozás a templom építésének idejét 1260 és 1270 közé teszi, és az egyenes záródású szentély, valamint a sekrestye kialakítását a XIV. századba helyezi. Minthogy a kutatás során maradtak feltáratlan részek is – a szentély jelentős része — , a fenti kormeghatározás módosulhat még. A szakemberek véleménye szerint a szentély a XIII. század második felében, a sekrestye-kápolna pedig valószínűleg a XIV—XV. században épült. XV. század végi pasztoforiuma ma a tihanyi múzeumban van.

Forrás:
Kovács Sándor: A Balaton-felvidék középkori templomromjai Cholnokyjenő munkásságában
Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai
Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)
Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet – műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)