Mád | Szentháromság-templom

A terület az őskor óta lakott, bronzkori edénymaradványait a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Az i. sz. 400. év környékéről már szőlőtermesztésre utaló leletek is előkerültek. A település a 13. században már létezett. Már a legrégebbi oklevelekben is mezővárosként említik. A 15. században a tokaji várhoz tartozott, majd a regéci várhoz. 1541-ben a tállyai uradalom részeként említik. 1567-ben a törökök felégették a falut, de ismét felépült, a 16. század végére Zemplén vármegye hetedik legnépesebb települése lett. 1627-ben már vásártartási joga is volt. 1637-ben a törökök újra felégették. Védekezésül a falusiak megerősítették a templomot.

1645-ben pestisjárvány pusztított a faluban, 1694-ben pedig sáskajárás sújtotta a mádiakat. Ezt 1695-ben egy jégeső követte. A sok csapás után a település újra fejlődésnek indult. II. Rákóczi Ferenc és nővére, Rákóczi Julianna 1700-ban megvásárolta a települést. Maga a fejedelem is gyakran járt Mádon, különösen szüret idején. Mád ekkor már híres bortermelő helynek számított, még Thököly Imre is hazaengedte katonáit szüretre. 1739-ben újabb pestisjárvány sújtotta a falut. A Napóleon elleni háborúk idején a tokaj-hegyaljai hadak Mádnál gyülekeztek. A század végére a település elszegényedett, főként az adók és a rossz időjárás miatt.

A mai római katolikus templom kezdetben magányos őrtorony volt, később kisebb méretű templom csatlakozott hozzá. A mai templom 1653-ban készülhetett el. A templom felszentelésének évére a bejárat feletti kőtáblába vésett 1653-as évszám enged következtetni. A templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. A mai templom építéséről semmilyen feljegyzés nem maradt ránk. Az átalakítási munkálatokat Czirner József lőcsei építőmester végezte. Dévald Kornél művészettörténész szerint: „A szentély és a hajója gótikus Árpád-kori templom maradványa” 1606-ban harangkészítésről tettek feljegyzést. 1662-ben két harang volt a toronyban. A harangozásért fizettek. Ezen az összegen a harangozó és az órás osztozott. Ekkor tehát már toronyóra is volt. A XIX. század közepén a vihar többször is megcsonkította a templom tornyát. 1837 és 1856 között háromszor kényszerültek visszaállítani, így a torony 6-8 méterrel alacsonyabb lett. 1890-ben tűzvész pusztított a község ezen vidékén. Ekkor a templom tetőszerkezete leégett, az egyik harang megrepedt. Az újjáépítés során a tetőt tűzálló fedőanyaggal borították. A század végén három harang hívta imádkozni a község népét.

1914-ben az I. világháború alatt a középső harangot elvitték, 1923-ban közadományokból készítették el helyére az új harangot. Ekkor tehát ismét három harang volt a mádi római katolikus templomban. 1937-ben a nagyobbik harang megrepedt, de egy évre rá újraöntötték. A II. világháború azonban ismét a középső harangot követelte. Beolvasztása után fegyvereket készítettek belőle. Ezután évtizedekig csak a két harang szólt. A hiányzó középső harangot 1998-ban a település szülötte, dr. Vaszily Anna és férje, Novák Béla adományából Galambosi Miklós öntötte Őrbottyánban. A bronzharang 117 kg súlyú. 1968-ban a templom külső felújításra szorult. A renoválás alkalmával a sekrestye alatt egy kriptára bukkantak. Ezt a kriptát valószínűleg még a templom felépítése előtt készítették. 1990-ben belső felújításra került sor. A padlót gránitlapokkal burkolták, és fűtést készítettek. 2000-ben a templom tetőszerkezetét, tornyát felújították. A torony rézlemez borítást kapott.

Forrás:
Mád település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. február 25.)