Nagyszékely | Református templom

Talán a község egyik, első, – Székely – elnevezésével találkozhatunk egy 1428-ban keltezett oklevélben, mely Bottka Miklós szerződésével kapcsolatos. Nagy valószínűséggel az okiratban szereplő Alsó- és Felső-Szekel a mai Kisszékely és Nagyszékely községekkel azonos. Az 1400 körül felbukkanó név már Püspök előtaggal kezdődik, de a második tag már több helyen nem egyezik meg: ismerjük a székhely és székely elnevezést egyaránt. A település környéke – a mai Tolnai-hegyhát – már a bronzkorban lakott volt. A római korból Wosinsky Mór nagyszékelyi kutatásai, ásatásai szolgáltattak bizonyítékokat a környék betelepültségéről. A középkorban már lakott település volt, templomának alapjai 13. századiak. A török megszállás alatt szinte teljesen elnéptelenedett.

A település központjában, találkozó utakkal övezett kisebb dombon, részben kerített kertben álló két összeépült templom: egyhajós, középkori eredetű, keletelt templom részben elbontott szentélyéhez délkeleti sarkával hozzáépült, szintén egyhajós, barokk templom. A téglalap alaprajzú, nyeregtetős, korábbi épület hajója és szentélye alkotta délkeleti sarokban a hajó homlokzatának síkjából kilépő, dél felől lépcsőzetes támpillérekkel megtámasztott torony, a támpillérek közébe épült, félnyeregtetős bejárati előtérbe nyíló ajtóval, fölötte feliratos restaurálási táblával, 1861-es és 1923-as évszámokkal. A hajó déli homlokzatának középtengelyében csúcsíves, élszedett kőkeretű kapu, a déli és a nyugati falon újkori ablakok között egy-egy félköríves, rézsűs ablak. A hajóban síkmennyezet, az apszisban dongaboltozat, a hajó nyugati végében falazott oszlopokon nyugvó fakarzat.

A hajó déli falában kis falfülkék, a diadalív É-i falában kőkeretes fülke. 1789-ben átalakították, szentélyét részben elbontották, valószínűleg ekkor épült a torony, amelyet később gótizáló stílusban átépítettek. Felújítva: 1861, 1923. A késő barokk templom félköríves záródású hajója kontyolt nyeregtetős, a délkeleti homlokzat elé kissé kilépő tornya vázadíszes féloromzatokkal kapcsolódik a hajó homlokfalához. A toronyaljba nyíló, szemöldökgyámos, füzérdíszes kőkeretű kapu felett feliratos márványtábla 1801-es évszámmal. Az északkeleti oldalhomlokzat középtengelyében kőkeretes kapu, felette kőtábla olvashatatlan felirattal és 1789-es évszámmal. A délnyugati oldalhomlokzaton aszimmetrikus helyzetű, kőkeretes bejárat. A hajóban csehsüveg boltozat, az apszisban félkupola. A hajó mindkét végén pilléres, falazott, síkmennyezetes karzat. Berendezés: 18. század vége. Szószék, úrasztala és padok: Németh József és Török János. Orgona: 1926 (Angster-orgonagyár). Építtették a német ajkú reformátusok 1789–1801 között, gróf Limburgh-Styrum uradalmának támogatásával. A templom előtt az I. és II. világháborúban elesettek emlékoszlopa. Az együttes felújítva: 2002–2006.

Forrás:
Nagyszékely település hivatalos weboldala (2023. február 24.)
Magyarország Műemlékjegyzéke – Tolna megye