Középkori templomok

Magyarország középkori templomai

Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors

Fegyvernek | Pusztatorony 

Pusztatorony (Csonkatorony)

Fegyvernek

Elérhetőség

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
5231 Fegyvernek, Temető út

 

Galéria

Fegyvernek nevét az egykor itt élő fegyverhordozók foglalkozásának neve után kapta. A település területén már a bronzkorban is éltek emberek, a későbbi korokból pedig vaskori, illetve szarmata-kori leletek kerültek elő. Az ismert írott forrásokban 1212-ből találkozunk először a falu nevével, ezután pedig 1219-ben a Váradi regestrumban említik. Fegyvernek határába olvadt Kesző Árpád-kori település is. 1300-tól a terület a Domoszlai, a Kompolti és a Guthi-Országh családok birtoka volt. A 15. században Fegyverneknek már mezővárosi és vásártartási kiváltságai is voltak, de 1686–87-ben Giráj tatár kán elpusztította a vidéket Fegyvernekkel együtt. 1845–46-ig majorsági cselédek, pásztorok és dohányosok lakták, de ekkor gróf Szapáry József, a terület birtokosa németeket telepített be a településre, akik a 19. század végére szinte teljesen elmagyarosodtak. A fegyvernekiek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban fegyveresen egyáltalán nem vettek részt.

A falu házaitól délnyugatra a község szélén enyhe emelkedésű dombon meredezik a pusztatorony kőből és téglából vegyesen épített falvaival. Alatta temetkeznek, régi és frissen hantolt sírok veszik körül. A torony, az elpusztult templom nyugati végén emelkedett és formái szerint a XV. század utolsó évtizedeiben épült. A torony négyzetes (6 x 6 m) alapon, legalul másfél méter vastag falakon emelkedik. Délnyugati és északnyugati sarkát átlósan elhelyezett támpillérek erősítik. A támpillérek homlokfelületét, vízvető párkányát és fedőlapját váltakozó méretű faragott kövekből készítették, míg a falazat lényegében téglából áll. A torony alja nyitott négyzetes előcsarnok volt, ahova nyugat felől vezetett be egy csúcsíves, faragottkő keretezésű nyílás. A nyílás megszakítja a tornyon alul körülfutó lábazati párkányt, amelynek egyszerű ferde lemezes tagozása jól képviseli a késő gótika sajátságait. Ugyancsak a késő gótika alaktani megoldása ismerhető fel a csúcsíves nyílás faragottkő keretének 45°-os eltompításában is.

A torony belső keleti falában egy csúcsíves faragottkő ajtókeret vonja magára a figyelmet azért, mert tagozatai a csúcsív ellenére sem gótikusak, hanem kettős kimából álló összetett reneszánsz profilt mutatnak. ily módon ez az ajtókeret is érdekesen példázza azt, miként ment végbe Magyarországon a gót stílus átalakulása a reneszánszba. Az utóbbi, mint minden új stílus, csak fokozatosan lépésről-lépésre vehette birtokába az építészetet. Addig a két stílust egy építményen és egymás mellett alkalmazták, sokszor úgy, mint a fegyverneki példa is mutatja, hogy az új stílus alaktani elemeit egyelőre csak díszítésként használták a lényegében még gótikus alapformán. A reneszánsz tagozású csúcsíves ajtókeret önmaga is meggyőzően bizonyítja a fegyverneki torony XV. századvégieredetét. A torony téglafalazatú törzsen a homlokzatokon késő gótikus tagozású (mélyhornyú és ferde fedőlemezes) falagottkő övpárkányok jelzik az emeleteket. Az alsó emeletet egyszerű éstompított keretű hangrések, a felsőt tagozott keretű tágasabb ablakok világítják. A torony, a rom arányaiból következtetve, mai magasságának felével egykor magasabbra emelkedett. Feltételezzük, hogy a vártoronyszerű zömök arányok felfelé feloldódtak, megkönnyebbedtek, az ablakok formákban gazdagabbakká és tágasabbakká váltak. Sajnos, éppen — ez, az elképzelés szerint — formákban gazdagabb felső rész hiányzik, helyette zsindelyfedésű sátortető védi a toronymaradványt az időjárás viszontagságai ellen.

A fegyverneki Újtelepi temetőben álló gótikus templomrom téglából és kőből faragott tornya kb. 16 méterre magaslik ki a jelenkori temetőből. Rézsút álló magas támpillérei közül a délnyugatit 1961-ben faragott kövekkel kiegészítették. A pusztatoronyhoz kapcsolódó egykori templom egyhajós, íves záródású volt. Hossza 24 méter, szélessége 12 méter. A torony aljában lévő előcsarnok faragott kőkapuzata jó állapotban maradt fenn. 

 

Forrás:
Csányi Károly-Dr. Lux Géza: A fegyverneki pusztatorony In.: Technika, 1943 (24. évfolyam, 1-10. szám) 1943 / 5. szám 255.
Magyarország Műemlékjegyzéke – Jász-Nagykun-Szolnok megye

A Középkori templomok nevű weboldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és bemutassa azokat a Magyarország területén található középkori templomokat, templomromokat, melyek a történelem viharait túlélve mai napig megtekinthetők, látogathatók. A középkori templomok leírása a menü Középkori templomok oldaláról érhető el. 

Középkori templomok
Minden jog fenntartva! © 2021