Szentes | Ecseri templomrom

A szentesi határban, a belvárostól északkeletre terül el a ma is Ecsernek nevezett határrész, ami közvetlenül határos Kunszentmárton és Öcsöd közigazgatási határával. A terület a Kurca mellékágát képező Veker-ér két partján terül el. A középkori település első említése 1138-ban az ún. dömösi összeírásban Ecer alakban (utóbb 1266: Echey, 1553: Ether) szerepel. A Dömösi Prépostság birtokaihoz tartozik, 65 kenyéradó szolgája lakott a faluban. A falunév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A tatárjárás idején, 1242-ben elnéptelenedett. 1266-ban „terra”-ként (puszta föld) említik a dokumentumok. A XIII-XIV. században kunszállás, majd kun falu. A kunok keresztény hitre térítését Nagy Lajos a Ferences rendi barátokra bízta. Ők alapították az első plébániákat a kunok lakta területeken. A Körös menti kunok eleinte a Váradi egyházmegyébe tartoztak, később az esztergomi érsek közvetlen hatáskörébe kerültek. A megtelepedett kunok nemesi jogokat élveztek, de ezért kötelező volt lovas katonai szolgálatot adniuk. Később e katonai terhek miatt a kun falvak elnéptelenedtek, mert a szabad kunok jó része elszegődött a környékbeli földesurakhoz jobbágynak. A terület Békés vármegye része volt, de 1561-ben már Külső-Szolnok vármegyében jegyezték.

A falu nagy részét I. Mátyás magyar király a Jaksics családnak adományozza. Jaksa szerb vajda Hunyadi Jánosnak a török elleni hadjáratokban szövetségese volt, kiváló katona. 1543-ban a család férfitagjai kihaltak, és az immár terjedelmes birtok visszaszállt a koronára. 1561-ben Bocskor János és Ramocsaházi István voltak a falu birtokosai. Mint sok hasonló dél-alföldi település, a török időkben ez is teljesen elpusztult. A falut és templomát a Gyula ellen vonuló Szulejmán szultán török hadai 1566-ban felégették, de a következő évtizedekben a lakosság visszaszállingózott. 1567-ben 28, 1579-ben 21 magyar adózójának nevét jegyezték fel a török összeírások. A tizenöt éves háború idején (1591-1606) véglegesen elnéptelenedett és soha nem épült újjá. A szentesiek legelőként használták. A terület 1720-ban báró Harruckem János György birtokába került és a szentesi uradalomhoz csatolták. Ezt követően közigazgatásilag Csongrád vármegyébe sorolták be. 1836-tól Szentes megváltakozott „szabad város” határrésze.

A Belső-Ecser határrészen a Szentes-Szarvas körút mellett (a 19-es kilométernél), attól mintegy 150 m-re balra, a Veker-menti kisebb földháton állnak a középkori ecseri templom romjai. A templomról nagyon kevés írott emlék maradt ránk. Építésének ideje a XIII. század második felére tehető. A XIV. században az egyhajós templomhoz szentély épül. A szentély tájolása kelet-délkelet irányú. Valószínűleg egy tornya volt (1733-ban egy bizottság járta be Békés és Csongrád vármegye területét, hogy a romokat és a puszta földeket összeírja. A templom tornya ekkor még állt, 1752-ben rogyott össze. Falazata vegyes (darázskő és tégla), a falazási technika a román stílusra jellemző. A szentély nyolcszögletű, mely három oldalával apszist képez a hajóval. A templomhajót a szentélytől diadalív választotta el. Az egyetlen szentélyhez épített támpillér valószínűleg későbbi hozzáépítés. A déli oldali bejárat fölött egy gótikus ablak töredéke jelenleg is látható. Az északi fala tömör. A templom főbb méretei: a hajó belső szélessége 6,6 m, belső hossza 8,6 m, a szentély belső hossza 5,3 m, a templombelső területe 80,19 négyzetméter. A falak magassága a legmagasabb helyeken eléri az 5,2 métert. A templom védőszentje jelenleg nem ismert.

A templomról Gyalus László készített felmérési rajzot 1898-ban. Ebből az időből származik a Farkas Sándor-féle két dagerrotípia, melyeken a templomfalak még kevésbé pusztult állapotban láthatók, jól kivehető a diadalív is. A rom körül a XX. század elején Csallány Gábor legendás hírű szentesi múzeumigazgató végzett ásatásokat. Összesen hat Árpád-kori (I. András uralkodása idejéből) sírt tárt fel. A jelentősebb régészeti feltárást Pamer Nóra vezetésével 1961 –ben végezték. A beszámoló szerint a templom padozata terrazzo volt, melynek egy részét a szentélyben találták meg. A falakon falfestéstöredéket is találtak, sajnos ezek már nem fellelhetők. A templom falait 1961-ben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal konzerválta, valamint kiegészítette, a falakon található lőrésszerű nyílások a falak kitámasztását szolgálták. Az 1970-es évek elején a szentesi Termál Tsza templom környékére települést tervezett, ebből a tervből egy kisebb utca megvalósult az akkor divatos kockaházakkal. A település központi része lett volna a templomrom. Sipos György 2002-ben tervet készített a Koszta József Múzeum megbízásából a templom teljes helyreállítására, valamint turistaközpont létesítésére tett javaslatot, a szükséges megfelelő nagyságú telek kialakításával. 2012-ben Az Elpusztult és a Pusztuló Magyar Falvakért Egyesület szolid, tájba illő emlékművet helyezett el a templom mellett Ecser falu emlékére. Ehhez kapcsolódóan téglajárda és néhány pihenőkő épült.

Forrás:
Móra József: Gondolatok az ecseri templomrom falai tövében In.: Honismeret, 2016 (44. évfolyam) 2016 / 3. szám