Csongrád megye

Csongrád megye

Csongrád megye középkori templomai ABC sorrendben, a települések neve mellett találhatók meg. A középkori templomok adatlapján az épületek történetét többnyire képek is kiegészítik. A középkori templomokról szóló információ forrása szakemberek által írt tanulmányok, beszámolók anyaga. A lap alján térkép is található a megye középkori templomairól a könnyebb tájékozódást segítve. Kellemes időtöltést!

A honfoglaló magyarok a hunok és avarok egykori szállásterületein telepedtek meg, és a vezértörzs az egykori Pannónia birtokbavétele előtt — a hagyomány szerint — Pusztaszeren tartotta meg első országgyűlését. A megye a honfoglalás, a pusztaszeri gyűlés óta előkelő szerepet játszott a magyar történelemben. A honfoglalás harmadik évében vette birtokba Árpád a Berettyó—Körös—Maros vidékét, a szentesi, szegvári, szőllősi földvárakat. A kereszténység Ajtony legyőzése után terjedt el, előbb a tiszántúli, majd a Tiszán inneni részeken. I. István király ez országrészen a megyéket Ajtony legyőzése után alapította meg. Csongrád megye az oklevelekben 1075 óta szerepel, Csongrád központtal. A megye legnagyobb városa, Szeged, már a XI. században megalakult. A megye lakossága főleg halászattal foglalkozott a földművelés és pásztorkodás mellett.

III. Béla király korában egyik tagja, Kalán pécsi püspök alapította Szer helységben Boldogasszony tiszteletére, a bencés szerzetesek számára a Kalán nemzetség monostorát, amelyet II. Endre 1233. évi oklevele említ először. A monostornak 1233-ban már külön kórháza és valószínűleg gazdagon ellátott plébániája volt. Szegeden az Árpád-korban bencés apátság virágzott, amelyet 1255-ből való oklevél említ. A megye lakossága a honfoglalástól a tatárjárásig az elemi csapások és a kun betörés ellenére virágzó kultúrának vetette meg alapját, két nagyobb várost és 25 helységet alapított. A tatárok kirabolták és felégették Csanád és Csongrád megye virágzó falvait és városait, a nemesség szétszóródott, a parasztság mocsarakba és nádasokba menekült. A megye a tatárjárás után lakatlanná lett. Szeged, Csanád, Csongrád, Vásárhely, a legvirágzóbb helységek, elpusztultak. IV. Béla újra benépesítette ezt a vidéket, idegeneket is hívott be, németeket, akiknek becses kiváltságokat adott, s ezáltal fejlett városi kultúrának vetette meg alapját. A tatárok által elpusztított csongrádi vár helyébe Szegeden építtetett újabb királyi várat.

A megye társadalmi és gazdasági fejlődését elősegítette a kunok betelepülése is. 1436-ban kunszállások egész soráról emlékeznek meg az oklevelek: Ecser és Fábiánsebestyén, Mindszent, Öttömös, Buzgánszállása, Átokháza, Ellés, — de számuk egyre gyérült és földjeik az egyház és a megye elpusztult nemessége helyébe újonnan települt, más vármegyéből átköltözött magyar nemzetségek tulajdonába mentek át. A XIV. század a városi-polgári társadalom kibontakozásának és fejlődésének kora. Az Anjouk korában Csanádon, a püspöki székhelyen maga a király, Károly Róbert is többször megfordult, így 1322. május 22-én is. Nagy Lajos király anyja, Erzsébet pedig Szt. Gellért csanádi egyházát gótikus ízlésben alakíttatta át. A templom belsejét királyi módon felékesítette, sok egyházi öltözettel és drága kelyhekkel ajándékozta meg. A XV. században a megye közéletének legkimagaslóbb alakja Hunyadi János, akit Horogszegi Szilágyi Erzsébettel kötött házassága is e vidékhez kapcsolt, mert a Szilágyiak 1408-tól kezdve Csanád és Csongrád megye birtokosai voltak. Hunyadi-birtokok voltak a század közepén a megye számos részén…

A
C
F
H
K
O

Óföldeák | Szűz Mária Keresztények Segítsége-templom

Ópusztaszer | Szer bencés monostora

S

Szeged | Havas Boldogasszony (Alsóvárosi ferences)-templom

Szeged | Szent Demeter torony (Dömötör-torony)

Szeged | Vártemplom

Szeged-Szőreg | Szőregi apátsági templom romjai

Szeged-Tápé | Szent Mihály-templom

Szentes | Ecseri templomrom

Back to Top