Zalaistvánd | Harangtorony

Zalaistvánd már az őskorban lakott hely volt. A Zala-dűlőből vaskori sír is került elő. 1275 decemberében a Cák nembeli Péter nádor IV. László részvételével hadjáratot vezetett Kőszegi Henrik fiai ellen.  Az összecsapásra Zalaszegnél (ma Tüskeszentpéter) került sor 1276 januárjának elején.  A menekülő sereg vezérét, Inkey Demetert a király hű vitéze, Márton fia Mike a „Zala folyó melletti Istvándnál” elfogta és lefejezte. 1276. január 8-án IV. László személyesen is járt Istvándon, hisz ezen a napon oklevelet állított itt ki. Ez az oklevél említi legkorábban Zalaistvándot.

1333-34-ben már temploma van, ekkor papja, Léránt 50 széles dénárt fizet a pápai tized fejében. Szombaton tartott hetivásárát 1346, 1400 és 1431-ben is említik. A Kemendi váruradalom részeként 1403-tól a Gersei Pethő család birtoka. A Zalán rév is működött, melyen vámot is szedtek. A XVI. századra Istvánd jelentős település, vámja és szombati vására nagyban hozzájárult gazdasági megerősödéséhez. 1476-ban a falut egy oklevél mezővárosként említi. Földesurai szerették volna gazdasági központtá fejleszteni, minek feltételei részben meg is valósultak, de a török hódoltság és a szomszédos birtokosok fosztogatásai megtörte az ez irányú fejlődést.

Az Istvándi folyami átkelőt gyakran használták a kanizsai török portyázó csapatok, ezért lakóinak gyakran kellett a Zala mocsárvilágába menekülni. Templomát lerombolták (a XVIII. században csak tornyát tudták helyre állítani, ma is látható, „Pusztatoronynak” nevezik.) 1692-ben már az „Istvándi szőlőhegy”-ről olvashatunk az adóösszeírásban. Az Istvándi pusztát Festetics Ferenc vette meg a Gersei Pethő családtól és 1696-ban jobbágyokat telepített ide.  A Pethő család oldalági örökösei perrel próbálták Istvándot és a Kemendi uradalmat megszerezni, törekvésük nem sikerült. 1742-ben királyi adományként Festetics Kristóf megkapta az uradalmat. Település központjában, szabadon álló, egykori templom támpillérrel erősített nyugati fala, a homlokzat előtti toronnyal. A 14. században épült, a 16–17. században elpusztult templom maradványa, melyet ma harangtoronynak használnak.

Forrás:
Zalaistván település hivatalos weboldala
Magyarország műemlékjegyzéke — Zala megye Kulturális örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006.