Visonta | Szent Kereszt felmagasztalása-templom

Szent Kereszt felmagasztalása-templom

Visonta

A jelenleg látható visontai Szent Kereszt plébániatemplom többször átépített, középkori eredetű, egyhajós épület. A ma álló gótikus templomot a 14-15. században építhették – természetesen ekkor még az összképe gyökeresen eltérő lehetett, hiszen a mai megjelenést erősen meghatározza a déli oldalon később hozzáépített torony, a 19. század elején készült ablakok és boltozatok.

Heves megye
3271 Visonta, Kossuth Lajos tér 1.

A templom rövid története

A jelenleg látható visontai Szent Kereszt plébániatemplom többször átépített, középkori eredetű, egyhajós épület. A ma álló gótikus templomot a 14-15. században építhették – természetesen ekkor még az összképe gyökeresen eltérő lehetett, hiszen a mai megjelenést erősen meghatározza a déli oldalon később hozzáépített torony, a 19. század elején készült ablakok és boltozatok. A nyugati oldalon kisebb magaslat emelkedik a templom fölé, így a településszerkezet, illetve a természeti adottságok meghatározzák, hogy a korábbi templomot vélhetően a mai alatt kell keresni. Ezt a feltételezést igazolta a 2013. július végén a templom hajójában és szentélyében kezdett régészeti feltárás.

A kelet-nyugati irányban a hajóban húzott szelvény ugyan még csak alig mélyebb egy méternél, ám már több temetkezés is előkerült. Ugyan datáló leletek nincsenek, de vélhetően 16-18. századiak. A szentély kutatása szinte azonnali eredményt hozott: alig a jelenlegi járószint alatt előkerült egy nyújtott, félköríves záródású szentély, illetve a hozzá tartozó diadalív visszabontott maradványa. Ez az épület a mai templom északi részén állt és a tájolása is más volt kissé. Vagyis az új, gótikus templomot csakis ennek az elbontása után építhették.

Egyhajós, keletelt, poligonális szentélyzáródású, kontyolt nyeregtetős templom, déli homlokzata előtt álló toronnyal. A hajót és a szentélyt támpillérek erősítik. A szentély déli oldala előtt kis hajlású nyeregtetővel fedett sekrestye csatlakozik, törtvonalú oromzattal. Hajója csehboltozatos, szentélye fiókos dongával fedett. A hajó nyugati oldalán síkfödémes fakarzat áll. A falképeket Takács István készítette 1960-ban. Berendezése a 18. század végéről, 19. század elejéről származik; főoltárképét 1823-ban Braun István készítette. A 15. században épült templomot először a 18. században újították fel, majd 1824-ben átépítették, ekkor készült új homlokzata. Építésze Rabl Károly volt. Az 1878-as felújítás építésze pedig Staud János volt.

 

Forrás:
MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE Heves megye (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2005.)
archeologia.hu

Back to Top