Vindornyaszőlős

Szent Péter és Pál-templom

Elérhetőség

ZALA MEGYE
8355 Vindornyaszőlős, Kossuth Lajos u. 71.

Galéria

A falu első említése 1274-ből való, amikor a király a zalai vár birtokát a Péci családnak adományozta. Kihalásuk után, 1525-ben a Sárkány család birtoka lett, majd még a 16. században a gersei Pethők is tulajdont szereztek a szőlőművelésből élő településen. Vulkanikus alapon létrejött agyagos talaja ma is igen alkalmas a vörösbor alapanyaga termesztésére. 1564-től kezdve a törökök többször csapást mértek a falura. A 17. században még folyamatosan lakott volt, egészen 1696-os elnéptelenedéséig. Legközelebb csak az 1720-as években települt be. 1738-ban Festetics Kristóf szerezte meg véglegesen birtokát. A 18. századi Vindornyaszőlős szegényparaszti lakossága más jobbágyokkal ellentétben nem a jogaiért küzdött, hanem sokkal inkább gazdasági megélhetésére figyelt. Ennek köszönhető, hogy 1745-től tanító működött és 1778 és 1785 között a földesúr költségén katolikus templom épült a faluban.

A szőlősi Szent György-egyházról 1336-tól maradtak adatok plébánosait 1550-ig említik. A falu időszakos pusztulásai ellenére túlélte a hódoltság korát, s a 18. század közepén építették újjá. Rokokó főoltárán és szószékén a helyreállíttató Festetics Pál és neje, Bossányi Júlia címere. Gótikus eredetű, keskeny nyugati toronnyal, a hajóval azonos szélességű, támpilléres és sokszög záródású szentéllyel, északi oldalán kisméretű sekrestyével épített templom. Háromszakaszos csehboltozatos hajója nyugati felében háromívű karzat, szentélyét fiókos dongaboltozat fedi. Klasszicizáló tornya felett kis barokk hagymasisak. Hajója valószínűleg Árpád-kori, szentélye a 14. században épült.

A település központjában, szabadon álló, keletelt, egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom, nyugati homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély északi oldalához csatlakozó sekrestyével. A szentélyen és a hajó déli homlokzatának keleti felén támpillérek. A torony nyugati homlokzatán két félköríves fülkében, Szent Péter és Pál szobrai. Csehsüveg boltozatos hajó, fiókdongával boltozott szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Falképek: 20. század. Berendezés: jellemzően 18. század második fele; főoltár, szószék, gróf Festetics Pál és felesége Bossányi Julianna címerével, padok, 18. század második fele. A templom szentélye részben a 14. században itt állt templom emlékét őrzi, hajója valószínűleg Árpád-kori. Török kori pusztulása után a 18. század közepén Festetics Pál és felesége Bossányi Julianna építtette újjá. A templomkertben: kőkereszt, 1887.

Forrás:
Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet – műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Magyarország műemlékjegyzéke — Zala megye Kulturális örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006.