Villány | Szűz Mária Szent Neve-templom

Szűz Mária Szent Neve-templom

Villány

A templom XV. századi maradványok fölhasználásával 1753-ban épült barokk stílusban. A század végén megnagyobbították. A homlokzata copf stílusú. Az Angyali üdvözletet ábrázoló oltárképe ismeretlen olasz festő munkája; Mária Terézia leánya, Mária Krisztina ajándékaként került a templomba.

Baranya megye
7773 Villány, Mathiász János u. 3.
Telefonszám: (06 72) 492 983

A templom rövid története

Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál. A honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzetség telepedett le. Később valószínűleg királyi birtok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.

A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv (főként rác ) népességet telepítettek. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után a megfogyatkozott lakosságot szervezetten pótolták újabb rác és főleg német nemzetiségűekkel.

A Szűz Mária Szent Neve-templom XV. századi maradványok felhasználásával 1753-ban épült barokk stílusban. A század végén megnagyobbították. Az Angyali üdvözletet ábrázoló oltárképe ismeretlen olasz festő munkája; Mária Terézia leánya, Mária Krisztina ajándékaként került a templomba. A késő gótikus stílusú templom érdekessége, hogy a torony melletti homlokzati falszakaszok ívesen hátrahajlanak. A XIII. század vége óta emlegetett és a XVI. század közepére szinte teljesen elpusztult, majd a XVIII. század elején újra épített és települt Villány falu melletti csatatérről számos helyszínrajz készült. A Miksa Emánuel bajor választófejedelem hadtestének felvonulását ábrázoló sorozat része az 1687. augusztus 11-i táborzás helyszínrajza, amely déli irányból ábrázolja Villány térségét.

Szemből nézve a képet, annak baloldalán, azaz nyugati irányban a Harsányi-hegy keleti lejtői láthatók. Jobb felé, azaz keleti irányban a Villányi-hegység keleti dombsora látható, végén a Templomheggyel, melyet a ma is létező két pécsi út karol át. A kép keleti – jobb – szélén a Karasica mocsarai, valamint a Karasica völgyét keletről határoló magaslatok láthatók. A két pécsi út által átölelt Templomhegy déli oldalán jól láthatók a középkori Villány falu – barokk stílusban átépített formájában ma is eredeti helyén álló – középkori templomának romos, tető nélküli épülete…

 

Forrás:
Veres D. Csaba: Hol zajlott le a „Második mohácsi” vagy „harsányi-hegyi csata” 1687. augusztus 12-én? In.: Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

 
Back to Top