Várna-Óváralja (Nezbudská Lúčka) | Óvár

Óváralja (1899-ig Nezbud-Lucska, szlovákul Nezbudská Lúčka) község, korábban Várna településrésze Szlovákiában a Zsolnai kerület Zsolnai járásában. Zsolnától 12 km-re keletre a Vág jobb partján fekszik. Nevét a felette emelkedő ősi várról kapta. A határában a Vág felett emelkedő várat 1254 után valószínűleg Zólyomi Mikó, Detre és Mihály, vagy utódaik építtették, akik a birtokot Árváért kapták cserébe. 1300 körül Csák Mátéé lett, 1321 után a királyé, aki visszaadta a Zólyomiaknak. 1323-tól újra királyi vár a besztercei ispánság tartozéka, 1429-től királynéi birtok. 1442-től a Szentmiklósi Pongrácz családé. A 17. században tulajdonosai sorsára hagyták, helyette az északra levő Karasznyánban építettek várkastélyt. 1680-ban a haditanács a várat leromboltatta.

A falut 1439-ben „Vapena Lucska” néven említik először. 1469-ben „Lwczka”, 1511-ben „Lwchka”, 1570-ben „Lucka alias Nezbud” alakban említik az írott források. A felette magasodó Óvár tartozéka volt. Szlovák nevét első bírójáról a zsolnai Nezbudról kapta. 1598-ban 14 ház állt a településen. 1720-ban major volt, 1784-ben 21 házában 26 család és 148 lakos élt. 1828-ban 26 háza és 221 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal és tutajozással foglalkoztak. A Vág jobb partján, a víz fölött, kiugró sziklafokra vezető hegy gerincén, egykor kétfelől épületekkel szegélyezett huszárvár, a hegy fokán hosszan elnyúló fellegvár, két sorban négyszögletes helyiségekkel, hengeres öregtoronnyal s nyugat felé kiugró hengeres bástya toronnyal.

Forrás:
DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma In.: Bardoly István – Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)
Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik