Szent György vértanú-templom
Üröm
Ősrégi község, melyről már 1137-ben találuk említést. A XIII. század elején, még jóval a tatárjárás előtt, a Baracska nemzetség volt itt birtokos. E nemzetség sarja Baran fia Hippolit, miután utódai nem voltak, itteni szőlejét 1212-ben az általa épített baracskai monostornak adományozta. 1367-ben az óbudai apáczák birtoka. Ekkor határát is megjárták. 1388-ban a budai káptalan tart jogot itteni birtokrészekre. 1459-ben még mindig az óbudai apáczák voltak a birtokosai. A török hódoltság alatt elpusztult és a budai szandzsák 1580—81. évi adólajstromában pusztaként szerepel, évi 500 akcse jövedelemmel. Az 1695. évi portaigazításkor még nem fordul elő. Valószínűleg a szatmári békekötés utáni években telepedett be újra. 1781-ig a budai Klára-rendű apáczák voltak a helység földesurai, de e rend eltörlése után a vallásalap birtokába került. 1800-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta meg, kinek első neje Alexandra Pavlovna herczegnő, I. Pál orosz czár leánya ( 1800 febr. 1-én) itt van eltemetve. Sírja fölé 1802-ben díszes görögkeleti kápolnát építtetett, melyet Sándor cár 1883-ban megújíttatott.
A Szent György vértanú plébániatemplom római katolikus templom az Esztergom-Budapesti főegyházmegyében, a Pest megyei Üröm községben. A templom és az egyházközség a magyarországi egyházmegyék 1993-as határrendezése óta tartozik az Esztergom-Budapesti főegyházmegyéhez. A török hódoltság nyomán elnéptelenedett, és az 1686 utáni években főként Németországból érkezett lakosokkal újratelepített Ürömön a korábbi középkori egyház romjaiból építették fel az új sváb telepesek az első, Szent György nevére szentelt templomukat. Ennek építési ideje nem ismert, de 1702-ben már állnia kellett, mert a templomban ma is megtalálható egy ebből az évből származó sírkőlap, P. John Ágoston ürömi kanonok itteni síremléke. Az első istenházát 1764-1766 között kibővítették – erről tanúskodik a kapu fölötti zárókőbe bevésett 1765-ös évszám is –, majd 1824-ben zsindely- helyett cserépfedést, 1874-ben pedig kerítést kapott a templom. 1929-1936 között egy még jelentősebb átépítésre került sor, ekkor a régi templomot egy nagy méretű, új hajóval toldották meg, a szentély irányában. A munkák Fábián Gáspár építész tervei szerint készültek, Schön Mátyás pilisvörösvári építőmester kivitelezésében. Szembemiséző oltárja 1968-ban készült el, a legutóbbi komolyabb felújítások pedig 2004-2005 között zajlottak, ekkor került a bejárathoz a jelenleg ott látható ajtó is.
Forrás:
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1910)
Báldiné Beke Mária–V. Szinnyai Katalin (szerk.): Üröm az idő sodrában