Törökbálint | Szűz Mária bemutatása-templom

A területet a kereszténység előtti időkben a kelta avariszkok, majd időszámításunk kezdete utáni I. századtól a rómaiak birtokolják. A II.-III. században Pannónia útjainak kiépülésével indul fejlődésnek az itteni római telep (kasztrum). A IV. és VI. század között a különböző kvád és szarmata hordák betöréseinek, a hun, gót, osztrogót, majd longobárd, gepida törzsek uralkodásának eredményeként éhínség, pestis, marhavész jellemzi a környéket és településeket, amelyek végül a késői népvándorlás következtében teljesen felmorzsolódnak, eltűnnek. A VI. század végétől az avarok rendezkednek be tartósabban a vidéken, akiknek uralma egészen a Honfoglalásig (896) tart. Anonymus szerint Árpád fejedelem ajándékozza ezt a területet Kond vezérnek, akinek fia Csörsz, a közelben épít várat. Feltehetően innét kezd el nőni és fejlődni a későbbiekben Torbágy (Turobag), amely talán a régi neve a Törökbálintnak, Turwallnak.

A XIV. századtól, mint guti Országh György, majd annak fia, Lázár rác despota birtokaként említik a települést az oklevelek. A birtokosok magvának szakadtával Mátyás király 1459-ben guti Országh Mihálynak, az ország akkori nádorának adományozta Torbágyot (Torbaágh, Thorbagy). Az ő Ferdinánd-párti utódaitól vette el a birtokokat Szapolyai János király, és adományozta az akkor éppen az ő pártján álló Török Bálintnak. Törökbálint névadójának Török Bálintnak története, élete jelképszerű. Ez a rendkívül ügyes ember addig állt egyik oldalról a másikra, egyik király szolgálatától a másikéig, amíg az egyik legnagyobb és legtekintélyesebb ura lett az országnak – hogy aztán a Héttoronyban végezze… Volt magas rangú bán, kegyvesztett száműzetett, „jól nősült” birtokos, mohácsi túlélő hős, király- és ellenkirály párti szövetséges, hódító és hódoló úr, roppant hatalommal bíró gróf és kormányzó. Kortársai leírása alapján is indulatos, ingatag jellemű, de büszke és lovagias ember volt, akit végül a török szultán csellel elfogatott, majd az isztambuli Héttorony közé záratott. Itt halt meg Török Bálint az 1550-es évek környékén.

Hogy Törökbálint hogy kapcsolódik névadójához, arra ma nem tudunk egyértelmű választ adni. Egyes vélekedések szerint Ő épített a csiki völgyre néző hegy kúpjára egy várat, egy másik álláspont szerint egy kasztellumot épített, amelynek romjai a XVIII. század elején még láthatóak voltak. Hogy pontosan mi az igazság, azt nehéz eldönteni. Egy biztos, az 1541-től 1686-ig tartó török uralom elpusztította nemcsak Magyarország legnagyobb részét, de semmivé tett minden követ, minden írást is amely a múltról, múltunkról szólt… Török Bálint itteni birtoklásáról sem ismerünk korabeli írásos adatokat. Az 1546 és 1562 közti defterek szerint a szomszédos Örs faluban volt majorsága. A XVIII. században Törökbálintot Turbal és Gross-Turbal néven is említik. A Gross-Turbal névalak a szomszédos Torgybágytól való megkülönböztetést szolgálja. E szerint a Törökbálint név XVIII. századi népetimológia eredménye csupán.

1693-tól Törökbálint a jezsuiták tulajdonába kerül, akik nemcsak elszántságuktól, hitüktől vezérelve, hanem tudásukat és hatalmukat is latba vetve látnak hozzá az ország újjáépítéséhez. A török kiűzetése után az elnéptelenedett vidékre először katolizált szerbek (rácok) telepednek le, majd az atyák rendeleteinek köszönhetően a Fekete-erdő környékéről német (sváb) telepesek érkeznek. A németajkú lakosok hamarosan felül is múlják létszámban az itt élő szerbeket. Ezidőtájt (1699) épül ujjá a meredek lejtőjű domb oldalán barokk stílusban a falu temploma is a régi, gótikus stílusú, XV-XVI. századi templom maradványaira. A helyi hagyomány Árpád-kori alapításúnak tudja, így hazánk legrégibb templomainak egyike. A régészeti feltárások során a templom körüli temető és körítőfal maradványai is előkerültek. A templom plébánosát először 1422-ben említik. A XV. századi, gótikus szentélyének falait felhasználva 1763-ban épült, barokk stílusban, amikor a hívek egyre gyarapodó száma miatt megnagyobbítják, 1811-ben és 1814-ben, amikor fatornyát kőtoronnyal váltották fel, s az addig a templom szomszédságában a földön nyugvó haranglábon lévő harangokat is áthelyezték a toronyba. Legutoljára napjainkban, 1992-ben került egy 8 mázsás nagyharang a templomba. Az üvegablakok Róth Miksa alkotásai. Az ezredfordulón a külső homlokzat, a tetőszerkezet és a belső tér és az orgona is felújításra került.

Forrás:
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1910)
Törökbálint Római Katolikus Plébánia weboldala