Tóalmás | Szent András-templom

Az örökös nélkül elhalt Kókai János birtokaival együtt ezt a községet is a Tétényi-családnak adományozza Zsigmond király, majd 1410-ben elveszi tőlük és Kapit adja nekik cserébe, hogy nejének, Czilley Borbálának juttassa. Zsigmond halála után Albert a birtokot Erzsébet királynénak adományozta. A községhez tartozó Boldogkáta-puszta ebben az időben a Kátai-, Galsai- és Kókai-családok tulajdonában van és elég népes hely. A török harcok nem dúlták fel a helységet és 1690-ben sem volt néptelen, mint a legtöbb pestmegyei község, III. Károly uralkodása alatt rohamosan gyarapszik. III. Károly a községet Prónay Gábornak adományozza. A birtok, mely ekkor a szomszédos községekre is kiterjedt, a család tulajdonában maradt a szabadságharc idején is. Az egymásután következő családfők példaszerű gazdálkodást folytattak itt. Pompás kastélyt, sok gazdasági épületet, lakóházakat emeltek. Prónay Sándor báró 60 holdas nagy parkot létesített, amelyet Bócz-kertnek neveztek. A birtok egy része a Beretvás-család részére jutott. A Bócz-kertben hatalmas új kastély épült.

A Váci egyházmegye 1317-1328 között készült térképén szilárd anyagból állított templommal tüntették fel Tóalmást, Almasiensis néven. A régi falazat elárulja, hogy talán a XI-XII. században állt már itt templom. A mai templomot erre az erős, 1 méter vastag falú, várszerű romtemplomra építették. A sokszögű gótikus szentélyhez a XVIII. Században építették a barokk hajót. A templom építéséről a középkorból nem maradt fenn adat. A török alóli felszabadulás után 1687-ben, vagy néhány évvel később megjavították a gótikus templomot. 1697-ben már palánkkal körülvett, jól fedett, eléggé felszerelt templomról tesz említést a Canonica Visitatio. (A Canonica Visitatio rendszerét, vagyis a plébániák rendszeres látogatását Berkes András váci nagyprépost [1666-1729] tette általánossá.) 1710-ben vagy 1715-ben kibővítik és megáldják. 1734-ben temploma és plébániája jó állapotban van. 1746-ban torony épül. 1760-ban javítják. Az ősi szentély támpilléres, falában három – bizonytalan rendeltetésű – szegmentíves fülke van. A barokk hajó 12×8,5 méteres.

A templom utolsó renoválása 2006 előtt 1979-81 között volt. Titulusa: Szent András. Plébánosait 1675-ig lehet visszavezetni. Historia Domusa 1846-ban kezdődik, 1869-től magyar nyelvű. A Historia Domus építésekre vonatkozó eseményeit külön kigyűjtöttük. Canonica visistatioja volt: 1697, 1716, 1725, 1746, 1777 és 1852-ben. Régebben az egyházközség elemi iskolát is fenntartott, 1943-ban a tanerők száma 7 fő. A Váci Egyházmegye Levéltárában 1808. augusztus 6-i tervlap található Jakob Péts aláírással. 1858-ban a tető és a lapos mennyezet rossz állapotban volt. Cacciaritól fennmaradt egy terv a javításra (a színes tervet megtalálták a Váci Egyházmegyei Levéltárban, Alois Cacciari Zimmermeister in Waitzen domborpecsét van rajta. Orgonája 1860-tól, keresztelőkútja 1871-ből való. A toronysisakot 1932-ben bontották le. A templom bővítése 1941-43-ban volt napirenden, a háború miatt nem került rá sor. Tehát az ősi gótikus templomot 1710-15-ben bővítették, majd 1746-ban épült a torony és a mellette lévő helyiségek: Szent Sír kápolna, feljárat a kórusra és a toronyba. A sekrestye a hajóbővítéssel együtt készülhetett.

Forrás:
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (1939) II. rész. Pestvármegye megyei városainak és községeinek története
Tóalmás település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. március 18.)