Romok, malmok, udvarházak
Tettyei romok Pécsett
A Tettyei romok Pécs város egyik nevezetessége, melyet főként olyan kulturális események kapcsán szokás emlegetni, mint a Pécsi Szabadtéri Játékok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT). Az impozáns látványt nyújtó középkori romok remek lehetőséget adnak kulturális rendezvények szervezésére. A romok a Tettyén, a Mecsek déli oldalán találhatók, a műemlék a Tettye-park része. Szatmári György pécsi püspök építtette…
A tettyei romokhoz nem fűződik legenda, nem énekelték költők, keletkezéséről sem szólnak hátborzongató népballadák. Az a lassan ötszáz esztendő, mely köveit szétmorzsolta, boltíveit, tornyait ledöntötte, nem emlékezik meg nagy csatákról és fényes diadalokról, hiszen falai tövében nem csattogott soha kard és a falrepedések sem ágyúzás következményei. Egy pécsi főúrnak volt csupán nyári palotája az az épület, amelynek maradványai, egyes falrészei ma láthatók, de mert ezek a romok, a közvetlen környék és maga a fennsík is fontos Pécs története szempontjából, érdemes megemlékezni róluk. A Tettye fennsík nem természetes képződmény, emberi kéz hozta létre. Kialakulása a magyarság első századaiban megkezdődött. amikor a város védelmére emelt várfal, bástyák és fellegvár építését elkezdték. Az óriási kőmennyiséget — amely a munkálatokhoz szükséges volt — természetesen a legközelebbi bányákból, és elsősorban a város mellett emelkedő, a mai Tettyét övező hegyoldalakból fejtették ki. Könnyen fogalmat alkothatunk erről a szinte emberfeletti munkáról, ha elgondoljuk, hogy csak a várfal 4 kilométer hosszú volt. A kő kitermelését és elszállítását a város és a környék lakossága robotmunkával végezte el.
A mai romok Szakmáry György pécsi püspök nyári palotájának maradványai. Szakmáry György igen gazdag, a reneszánsz szellemében nevelkedett, méltó utóda Janus Pannoniusnak, a külföldön is ismert püspöknek és költőnek. Püspöksége arra az időre esik, mikor az olasz hercegek, főpapok és pápák szinte egymással vetélkedve hozták létre a hatalmas palotákat és katedrálisokat. Nálunk Mátyás udvarának még megmaradó fénye sugárzódik ki főleg a dunántúli városok felé, ahol a humanizmus — ennek a kornak legnagyobb szellemáramlata — tovább él. Sőt a főurak új erőrekapásával csak most kezd igazán élni. Szakmáry is kapcsolatban áll a hazai és külföldi humanistákkal, könyvet irat, bőkezűen támogatja a művészeket és tudósokat, udvarát körülveszik a külföldön, főleg Olaszországban nevelkedett papok és tudósok. Ö is inkább tudós, mint áhitatos, hitéletet élő ember, hiszen az egyházi rendeket is egy évvel a püspökké való beiktatása után veszi fel. Gazdagságára, pompakedvelésére jellemző, hogy állandóan kétszáz lovából álló bandérium kísérte…
Nyári palotáját az 1500-as évek eleién építtette reneszánsz stílusban és díszítésekkel. Hatalmas várszerű építmény volt ez, melynek nagyságáról és szépségéről aligha tájékoztatnak a fennmaradt romok. A hatalmas U alakú palota keleti oldalán (a mai lépcsőfeljáró mellett) gyönyörűen kiképzett torony emelkedett. a keleti oldalon, a toronnyal szemben nagyméretű, oszlopokkal bezárt terem. A földszintet általában az őrök lakásai, istállók, kápolna foglalták el, az emeleten a főúr lakosztálya, társalkodóterme és vendégszobái voltak. Az épület előtti nagyméretű udvar lenyúlt a Tettye alatt lévő fennsíkra is, és szintén reneszánsz motívumokkal megépített kerítés vette körül. A szelíden emelkedő dombok, a kastély mögötti karsztos hegyoldal, a közeli erdők és a zuhogó patak igen kedves, olaszos bájt kölcsönözhettek az épületnek.
1543-ban a török elfoglalta a várost, kezébe került a tettyei várkastély is. A csapatok nem gyújtották fel, amint azt egyes adatok bizonyítani látszanak, hanem papnevelő, dervis-kolostor céljaira használták fel. Innen kapta a fennsík a nevét is: tekka, vagy tekkia ugyanis törökül kolostort jelent. Ez a szó változott aztán át az idők folyamán a ma használatos Tettyére. A török kiűzése után az épület már romokban van. Valószínűleg az eltávozó törökök vagy a várost elfoglaló németek gyújtották fel és rombolták le.
1789-baen, amikor Pécs szabad királyi város lett, a fennsík a romokkal együtt a város tulajdonába került. Ettől az időtői kezdve egyre inkább kirándulóhellyé válik, népünnepélyeket rendeznek itt, sportbemutatókat tartanak, a kastély falrészeit pedig céllövészet céljaira használják fel. Csak a szabadságharc elvesztése után lesz megint szinte kizárólagos magántulajdon ez a hely, mikor a városba telepített osztrák katonák — a lakosság ellenszenve miatt — a fennsíkra költöznek és megtelepülnek, ők építették a mai vendéglő sárga tornyos épületét, amit a magyar érzelmű lakosság ,.Schwabenburg“-nak nevezett el. A romok pedig tovább pusztultak. Rongálta őket az idő is, meg az ember is, hiszen az egyre gazdagodó polgárságnak csak annyira volt érték abban az időben, amennyi követ ki tudtak fejteni a falakból. Munkások jelentek meg, dinamittal robbantották szét a pilléreket, elpusztították a csúcsos ablakokat és íveket, letördelték a díszítéseket. Pedig néhány mázsa cementtel állandósítani lehetett volna a reneneszánsz kultúra majd 500 esztendős egyik igen szép magyar emlékét. Erre azonban csak akkor került sor, mikor az eredeti díszítésekből már nem maradt meg semmi…
2010-ben többek között Pécs viselte az Európa Kulturális Fővárosa címet, ennek részeként az egyik kiemelt projekt a közterek, és benne a Tettye Park megújításával foglalkozott. Ez a program lehetőséget adott arra, hogy új helyzetbe kerülhessen a rom, és a park egészében újradefiniált módon lehessen jelen. 2010 áprilisában, a kivitelezés során a rom délnyugati szárnyának egyik falazata veszélyesen megdőlt. Az életveszély elhárítására a tőzoltók vonultak ki, hogy feszítő hevederekkel rögzítsék a falakat. Majd szakemberek segítségével elkészült a kidőlő déli falazat ideiglenes visszahorgonyzása, stabilizálása. A tervezés, majd kivitelezés során két fontos műővelet elvégzése vált szükségessé. Az altalaj megerősítése talajinjektálással és fúrt talajszegekkel, valamint a felszerkezet stabilizálása Brutt Saver koracélspirálos eljárással. A kivitelezést georadaros vizsgálaton és zavartalan mintavételen alapuló szakvélemény és injektálási próbák előzték meg. A felszerkezet állékonyságát, a beavatkozás mikéntjét geodéziai felméréssel alátámasztott végeselem modell elemzéssel határozták meg.
Forrás:
Pécs Lexikon: Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerk.: Romváry Ferenc
Bukits Zoltán: Pécs, Tettye tér, Szatmári palotarom állagmegóvása
Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)