Tarnaörs | Szent Miklós püspök-templom

Szent Miklós püspök-templom

Tarnaörs

Tarnaörs temploma egyhajós, déli homlokzati tornyos, egyenes szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom. A hajó keleti oldalán álló egyenes záródású kápolna, az egykori gótikus templom szentélye.

Heves megye
3294 Tarnaörs, Erzsébet út 9.
Előzetes bejelentkezés: +36 (57) 431-047

 

A templom rövid története

Oklevelek tanúsága szerint Tarnaörsnek már 1332-ben volt plébániája. A török elvonulása utáni első összeírás 1696-ban a katolikus kőtemplomot elhagyottnak jelzi. 1720 körül a középkori építésű Szent Miklós kőtemplomot felújították. 1732-ben Erk fíliája, azaz leányegyháza volt, belső felszerelés nélkül. 1746-ban „jó állapotban”van, de teteje beszakadozott, ezért a tarnaörsi plébános 1748-ban 200 forintot kért és vett fel a templom helyreállításának költségeire Orczy István földesúrtól. Mint a legtöbb középkori templom, ez is kelet-nyugati tájolású volt, bejárata nem az 1700-as évek közepén már álló barokk kastély, hanem a Tarna felé nézett.

A Borovszky-féle megyetörténet 1754-ből egy barokk templomról tud, de ennek építéséről írásos adataink nincsenek. 1766-ban azonban egy Szent Miklós tiszteletére szentelt szép templomról olvashatunk a canonica visitatioban, melynek három oltára, kőkarzata, és boltíves sekrestyéje van, harangja azonban még egy fa toronyban van elhelyezve. A három oltár azt mutatja, hogy a kis középkori templomot, melynek 1746-ban még csak egy oltára volt, átépítették és kibővítették. A középkori kora-gótikus templomnak a barokk átépítés következtében a kőbordás keresztboltozatú szentélye azonban fennmaradt, mint az új templom oldalkápolnája.

1783-ban az egyházi elöljárók igyekeztek Orczy Lőrincet rávenni, hogy támogassa az új templom felépítését. A felsorolt adatokból arra következtethetünk, hogy a templom mai alakjában csak ezután, 1789-ben készült el. A tarnaörsi egyház 1810-ben Erk fíliája, de kegyura, az Orczy-család, bőségesen gondoskodott róla. A templomhajó sekrestye melletti, a hajótól elválasztott részét temetkezőhelyül jelölték ki. Ide temették Orczy Lőrincet, aki 1789. július 28-án hunyt el Pesten. A templom hajójában, az egyik főpilléren, a család címerével díszített márványtáblába vésett latin szövegű felirat őrzi emlékét. A kopott, majuszkulás (csupa nagybetűs) felirat 1789-ből való. A vörösmárvány-táblát füzéres, rozettás, fogrovatos párkánydísz keretezi, alján lábszárcsontos koponya utal a halál elkerülhetetlenségére. Tetején ovális, szalagcsokorral koronázott keretben az Orczy-család címere.

Tarnaörs temploma egyhajós, déli homlokzati tornyos, egyenes szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom. A hajó keleti oldalán álló egyenes záródású kápolna, az egykori gótikus templom szentélye. Az egykori szentély keleti homlokzatán egyenes záródású gótikus ablak található. A hajó nyugati oldalán sekrestye és oratórium áll. Hajója és szentélye is csehboltozatos. A hajó bejárati oldalán karzat, a kápolnában bordás keresztboltozat található. Díszítőfestése 1960 körül keletkezett. A templom berendezése a 18. század végéből való. Orgonáját Országh Sándor építette 1869-ben. A templomkerítés kapupillérein 1960-ban idehelyezett oroszlánszobrok a lebontott Orczy-kastélyból származnak.

 

Forrás:
Tarnaörs település hivatalos weboldala
MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE Heves megye (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2005.)

Back to Top