Tápiószele | Kisboldogasszony-templom

Legkorábbi leletek az újkőkorból (Kr. e. 4500-4000) származnak. Régészeti kutatások igazolják, hogy a falu a kora Árpád-korban is lakott volt, a tatárjárás idején elpusztult, majd a 13. század végén újra benépesült. Neve az Árpád-kori Zele (levegőmozgás) névszó származékának tekinthető. A Tápió előtaggal bővült forma csak a 18. század elején tűnik fel. Első írásos forrás a Váradi Regestrum 1219-ben említi Scela (villa) néven, kisebb birtokosok tulajdonaként. 1476-ban Garai Jób volt itt birtokos. 1480 körül Dubraviczky Márkus, 1528-ban Werbőczy István. 1546-tól a török hódoltság területéhez tartozott. A török, a magyar, a német katonai erők fosztogatásai romlásba döntötték. Ekkor 36 házzal voltn felvéve az adólajstromban. A XVII. században a Mocsáryak és a Batik család birtoka. Az evangélikus egyház az 1626—29. években már fönnállott. Az 1633—34. évi török kincstári adólajstoromokban a pesti nahije (járás) helységei között találjuk 5 adóköteles házzal. 1690-ben az elhagyott helyek között szerepel. Ekkor Mocsáry Balázs és Batik György bírta.

Szent Demeter temploma minden bizonnyal a Kis Félegyházi templom volt, a későbbi félegyházi csárda közelében, a mai Cegléd-Tápiószele közötti országút 13. kilométerköve körül. A Balla-féle térkép, de a XVIII. századi határpere bizonyítja, hogy a középkori Szele falu nem volt Cegléddel határos. A félegyházi Szent Demeter – templom még megmaradt köveit a földesúr hozzájárulásával a mostani Tápiószele község azóta átépített XVIII. századi templomának építéséhez hordták el. „A jelenlegi róm. kath. templom a régi romjaiból s köveiből 1832—34-ig emeltetett. Belányi Mihály plébános működése alatt.” A Kisboldogasszony tiszteletére felszentelt épületben 1746-ban végeztek nagyobb átépítést, harangtornyot 1832-ben Regete József váci kőművesmester tervei alapján emelték hozzá. 1935-ben oldalhajókkal egészítették ki. A szabadon álló, homlokzati tornyos, 3 hajós templom szentélye gótikus, hajója barokk stílusú.

Forrás:
Petróci Sándor: Cegléd településtörténete – Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1910)
Kolofont József (szerk.): Magyar városok monográfiája 10. Cegléd (Budapest, 1931)