Szeplőtelen fogantatás-templom

Vizslás

Elérhetőség

3128 Vizslás, Kossuth Lajos út 85.
Telefonszám: (06 32) 345 085

Galéria

Vizslás 1456-ban pusztaként szerepelt az egykori oklevelekben, ekkor nyerte adományul V. László királytól Vizslási Darócz Mihály. A falu a 16. század közepén elpusztult. Az 1548. évi adóösszeírásban már az elpusztult helységek között szerepelt és a későbbi összeírásokból is hiányzott. A törökök kiűzése után települt be újból. 1715-ben már 17, 1720-ban 13 magyar háztartását vették fel az összeírásba. 1770-ben Tarródy József, 1826-ban Goszthony Pál, Heves és Külső-Szolnok vármegye alispánja volt a földesura, az 1900-as évek elején pedig Baranyay Miklós volt a nagyobb birtokosa.

A falu egykor a Kaparó-puszta helyén feküdt és csak a törökök kiűzése után telepedett a jelenlegi helyére. 1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a faluban, 1890-ben pedig az egész község leégett. A településhez tartozott Kaparó-puszta és Ujlak-puszta is. Újlak-puszta 1413–1450 között önálló helyként szerepelt és valószínűen a 16. században pusztult el. Az 1900-as évek elején Baranyay István birtoka volt, aki itt csinos úrilakot is építtetett.

A templom arányaiból, szentélyének formájából ítélve középkori, gótikus stílusban épült. A középkori templom újjáépítését 1680 körül az akkori birtokos, Gosztonyi család végeztette el, 1731-ben átépítették, 1754-ben helyreállították. A mai épület kisméretű, keletelt, egyhajós. A templomtesthez képest magas, karcsú tornya van, melyet a homlokzat elé építettek. Innen nyílik a főbejárat és oldalt a karzat falépcsős ajtaja is. A toronynak csak a legfelső szintjén vannak ablakai. Szentélye a hajótól keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródik, a sarkain négy alacsony, erős támpillér látható. A sekrestye a déli oldalhoz kapcsolódik. A toronycsarnok falában két kapcsolt nemesi címerrel és 1814-es évszámmal ellátott kőtábla van elhelyezve. A belső tér síkmennyezetes, a padlóburkolat négyzetes padlótéglából van. Karzata fából készült.

Forrás:
Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája
miserend.hu