Szentkirály | Református templom

Szentkirály nevével 1354-ben találkozunk először, egy Nagy Lajos király által kiállított oklevélben. A régészeti leletekből viszont következtethetünk arra, hogy eleink már az Árpád-korban is laktak a község területén. A falu ősi nevét Szent István királyunk után kapta. A középkori Szentkirálynak, a mai református templom helyén állott az első istenháza. E faluba telepedtek le később a kunok, a Nagy Lajos királytól kapott üresen álló területre. Nagy Lajos király 1354. március 30-án adományozta a Szolnok megyei Szentkirály és Mindszent birtokot az előtte megjelenő kun hívének, Bwchwr (Buchur, Belcher) fia Péternek, ennek fiainak, Miklósnak és Jánosnak, továbbá unokatestvéreinek, Kábák fia Ba- ramuknak és Weztheg (Wezthech) fia Gálnak, akik megígérték, hogy ott megtelepednek és a keresztény hit és szokások betartásával élnek. Az oklevél szerint a nevezett királyi földek emberemlékezet óta üresen, lakosok nélkül állottak.

A környéken hasonló adományozás történt egy évvel korábban, 1353-ban, amikor I. Lajos király Karla fia István fia János kunnak ugyancsak üres és hosszú idő óta lakatlan földet adományozott, a Kecskemét közelében fekvő Ágasegyháza birtokot. Ezen falvak elnéptelenedése minden bizonnyal nem a közelmúltban, hanem több nemzedékkel korábban, valószínűleg a tatárjárás idején történt. Az adományozott birtokokon a megtelepedés a 14. század vége táján valóban megtörtént. Szentkirályon az elnéptelenedett Árpád-kori falu templomát újjáépítették és támpillérekkel megerősítették.

A település védőszentjéről, Szent Istvánról kapta nevét, s ez mindvégig megmaradt a történelem során, az egyház védőszentje is Szent István maradt egészen napjainkig (bár közben a védőszent épületet cserélt, ti. a középkori templom helyén az 1901-ben épült mai református templom áll, s a titulust az ugyanabban az évben 400 méterrel nyugatabbra épített római katolikus templom tartotta meg). A kun birtokosok új települése a templom körül, illetve attól északnyugatra és délkeletre húzódik. Mindszent szintén az Árpád-kori templom közelében települt, melynek alaprajzát Szabó Kálmán ásatásából ismerjük. Ez a falu már a középkorban új nevet kapott egyik későbbi birtokosáról, ebből alakult Borbásszállás, majd a mai Borbás puszta neve.

A reformátusok már 1899-ben elhatározták, hogy templomot építenek. 1901-ben arról olvashattunk, hogy a középkori templom helyén Varga Adolf tervei alapján gótikus stílusban a megmaradt templomrészhez igazítva építik azt meg. 1901. július 7-én tették le az alapkövet Kerekes Ferencz városi főmérnök tervei alapján, és december 7-re már el is készült. A templomot 1902. június 2-án avatták fel.

Forrás:
Pálóczi Horváth András: „Terra vacua et habitatoribus destituta” – Szentkirály a tatárjárás előtt és után in.: Rosta Szabolcs – V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Szentkirály település hivatalos weboldala