Szent Miklós-templom | Pásztori

Szent Miklós-templom

Pásztori

Győr-Moson-Sopron megye
9311 Pásztori, Alsó út 37.

Telefon: +36-96-273-386

A templom rövid története

A település első írásos említése “Paztur” alakban 1338-ból való. A 15. században a falu kettévált, és egészen a 19. század végéig külön közigazgatási egységként szerepelt Alsópásztori és Felsőpásztori néven. (Külön-, illetve kötőjellel írva, Alsó Pásztori, Alsó-Pásztori és Felső Pásztori, Felső-Pásztori alakok is előfordulnak az okiratokban.)

Pásztori a hívek vallomása szerint Szilsárkány filiája volt, bár sokszor a nagy vizek miatt nem látogathatták az anyagyülekezetet, sőt temetkezni sem lehetett Pásztoriban. Jegyzőkönyveink 1646-ban Pásztorínak Kránicz Lőrinc nevű lelkészét említik, ki 1651-ben barbacsí lelkész volt. Az 1654. évi egyházlátogatáskor a vakbuzgó Megyeri Zsigmond volt Pásztori földesura.

“A Sopron megye felső járásában (1773) fekvő Felsőpásztori, másként Nemespásztori a XVII. század első felében evangélikus fiókegyház volt. A paraszti lakosságú Alsópásztorival együtt a prédikátort és tanítót tartó szilsárkányi anya- egyliázlioz tartozott. Templomot a két közösség Alsópásztoriban, a falu közepén épített. A XVIII. század végére mindkét kisközség katolikus többségűvé vált. 1638- ban készített statútumait – a hátirat tanúsága szerint – a vármegye a következő évben, Fábián és Sebestyén mártírok ünnepe (január 20.) utáni szombaton (január 24-én) tartott megyegyűlésen hagyták jóvá. A kiadott oklevél eljárási díjáért a falu 4 forint 50 dénárt fizetett. A rendtartás legfőbb célja a kocsmáltatási jog gyakorlásának szabályozása volt. A községi elöljáróság élén a céhmester (egyházgondnok) állt, ami az egyházközségi és községi önkormányzat összefonódását bizonyítja.”

Back to Top