Szent Mihály-templom | Varsány

Régészeti ásatások szerint Varsány területe már a honfoglalás korszaka előtt is lakott volt. Egyes vélekedések szerint a település területén húzódott végig a középső neolitikus zselizi népcsoport telepe. Más ásatások során gazdag kerámia- és eszközanyag leletek kerültek elő agyagkitermelő és élelemtároló gödrökből. Varsány Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1219-ben említették először Vosyan alakban írva. Nevét az itt letelepedett, a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott jász (alán) után kapta, melyből néhány család ezen a környéken telepedett le. Etimológiai szempontból eredete az egyes számban használt alán elnevezés, melyet asián, osian, illetve többes számban Asiani (alánok) szóra lehet visszavezetni, s ez azonos a jász népnév eredetijével, mely török közvetítéssel került a magyar nyelvbe.A megyében ez idő tájt két Varsány nevű település is volt.

1295 körül a Varsányi család birtoka volt. Varsányi Fekete (Niger) István és Mihály fiai Cherep Miklós, András és Péter Csák Mátéhoz csatlakoztak, ezért Károly Róbert király 1319-ben falvaikat: Varsányt és Fülest elkobozta és Szécsényi Tamás aradi és hasznosi (becsei) várnagynak adta, s ezt Tamás vajda részére 1324-ben meg is erősítette. A település római katolikus temploma a 12. században épült, amely román és gótikus stílusjegyek is jellemeznek. A 18. században átépítették, s ekkor a barokk hatott az épületre, majd ezt követően romantikus stílusban építették át. 1903-ban elkészült a tornya is. A templom korábban egyhajós apszissal lezárt volt, de az 1950-es években a templomot kereszthajóval és nagyobb szentéllyel bővítették. Mai nagyságát 1957-ben nyerte el. 1963-ban, a renoválás során a déli oldali, ősi gótikus kaput kibontották. 1973-ban az új liturgikus előírások miatt belső felújítást hajtottak végre.

Mai belső elrendezése 1985-86-ban született meg, amikor elkészült a templom teljes nyugati falán megtekinthető, Korga György által alkotott szekkó, mely Krisztus életét jeleníti meg. A templom keleti oldalán a szentségek jelképei láthatók. A Lengyel Rita nevéhez fűződő mennyezet kazettás, s e kazetták Szűz Mária és Jézus szimbólumait jeleníti meg. A főoltáron a névadó Szent Mihály képe díszeleg, a főoltár két oldalán Szent Gábor és Rafael főangyalok. A templom ablakai a hívek és családok jóvoltából készültek, s szenteket ábrázolnak. A templomban három harang lakik. A kisharangot Páduai Szent Antal képe díszíti. 1928-ban készült, 1967-ben újraöntötték. A középsőharangot Szent Mihály arkangyal ékesíti, és 1922-ben Budapesten F. W. Rincker öntötte. A nagyharang szintén 1928-ban készült Pesterzsébeten Peternell és Kulhanek által. Tetőfelújítás legutóbb 2003-ban zajlott, jelentős helyi közreműködéssel.

Forrás:
Pálmány Béla (szerk.): Varsány: egy palóc falu évezrede
Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza