Szent Márton-templom | Magyargéc

Szent Márton-templom

Magyargéc

Nyolcszögletes szentélyzáródása, arányai alapján építése a XV. századra tehető, bár jelenleg gótikus elemek nem ismertek az épületen. Az 1686-os, 1713-as és 1731-es Canonica Visitatiók kápolnaként említik. 1713-ban helyreállították, boltozatát, barokk formáját 1789-ben kapta.

Nógrád megye
3133 Magyargéc, Rákóczi út
Telefonszám: (06 32) 376 005

A templom rövid története

Géc helynévhez fűzött eredetmagyarázatok meglehetősen bizonytalanok. A község nevének utótagja valószínűleg a Gergely személynév becéző változata. A honfoglalás utáni évszázadokban Nagygécként (Nagy-Gécz) említették a Kacsics nemzetség tulajdonában álló települést. A 13. század elején az e nemzetségből származó Simon bán birtoka volt, akit Gertrúd magyar királyné meggyilkoltatásában való részessége miatt összes javaitól megfosztottak, majd birtokait, II. András király a Szák nemzetségnek adományozta. Ezután a Szák nemzetség lett a falu birtokosa, de 1274-ben II. Pósa Kacsics nemzetségbeli Farkasnak, a Szécsényi család ősének adta cserébe.

A 14. század elején a Záh nemzetség birtokába került. Záh Felicián visegrádi merénylete miatt az ő javait elkobozták és I. Károly király 1335-ben az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia János királynéi alétekfogónak és testvérének, Jakabnak adományozta. A 15. században már három Gécről – Felsőgéc, Középsőgéc és Alsógéc helységekről – emlékeztek meg az oklevelek. 1448-ban Felsőgéc a Duzma család birtoka volt. Alsógéc pedig 1457-ben a Nagyszelei családé volt. 1455-ben mind a három Géc Szécsényi László birtokában volt és a szécsényi uradalomhoz tartoztak.

A török hódoltság kezdetén az 1548-as adóösszeírásban mindhárom falu az elpusztult települések listáján szerepelt. 1598-ban pedig Szerémy Mihály volt a birtokosa. 1715-ben hét magyar háztartását írták össze, 1720-ban pedig nemes községként, adóköteles háztartások nélkül szerepelt. 1770-ben Szerémy János, Ficsor János és András, 1826-ban Szerémy Elek és a Géczy család, később pedig a Horváthy, a Balás, a Lisznyay, a Dubraviczky és az Ivánka családok, valamint Szerémy Béla és Ivánka Ödön örökösei voltak a birtokosai. A mai faluhoz tartozó Kisgéc és Karpegéc valaha puszták voltak.

A falu római katolikus temploma gótikus, XV. századi alapokon áll. Az egyhajós, keletelt templomot 1713-ban helyreállították, 1787-ben átépítették, barokkstílusú formáját 1789-ben kapta, 1920-ban pedig bővítették. A műemléki védelem alatt álló templom védőszentje Szent Márton püspök. Szabadon álló, egyhajós, keletelt, nyeregtetős templom, nyugati homlokzata előtt középtoronnyal, a hajóval azonos szélességű, poligonális záródású szentéllyel, melynek északi oldalához sekrestye kapcsolódik. Hajója dongaboltozatos, bejárati oldalán karzat, szentélye kolostorboltozatos. A falképek 1980-as években készültek, Kelecsényi Alajos munkái.

Szabadon álló épület a homlokzat előtt emelkedő középtoronnyal, a nyolcszög három oldalával záródó, a hajóval azonos magasságú szentéllyel és az ehhez északon kapcsolódó, földszintes sekrestyével. Fedése pala. Az épületen lábazat és – a tornyot és a sekrestyét kivéve – egyrészes párkány fut körbe. A torony egy alacsonyabb alsó és egy két szintet átfogó felső részből áll, a felső rész alapterülete valamivel kisebb, mint a felsőé. A falfelületek tükrös kialakításúak, a középtengelyben nyíló kapu egyenes záródású, kereteletlen, fölötte a szemöldököt két konzol tartja. A kapu fölött, a felső rész alsó szintjén állótéglány alakú, szalagkeretes ablak, a második szint mind a 4 oldalán félköríves záródású, szalagkeretes ablakok vannak.

A hajó 2, illetve a szentély 1 ablaka az utóbbiakkal egyeznek meg. A hajó oldalfalát egy nagy, a szentélyzáródás falszakaszait szintén tükrök tagolják; felső sarkaik tört ívben vannak levágva. A templomkertben Lourdes-i barlang és feszület található. A templom falán az I. és a II. világháború itteni áldozatainak névsorát tartalmazó táblák kerültek elhelyezésre. A templom külső homlokzati felújítására és statikai megerősítésére 2013-ban került sor közel 15 millió forint pályázati támogatásból.

 

Forrás:
Magyargéc település hivatalos weboldala (2022. november 17.)
Magyarország Műemlékjegyzéke – Nógrád megye

Back to Top