Szent Márton-templom | Hollókő

Hollókő a Kacsik- nemzetség ősi birtoka volt, Illés fia Péter fia Mikus birtokolta a hollókői várat. Károly Róbert Széchenyi Tamás erdélyi vajdának adományozta más nógrádi várakkal. A vár a huszita időben is szerepet játszott, török kézre 1552-ben került. 1720-ban nemes községként szerepelt. Középkori plébániájának létezésére utal az az 1343. évi okirat, amelyben Telegdi Csanád esztergomi érsek Gergely nevű plébánosát megbízta a szécsényi, rimóci és lóci plébánosokkal együtt, hogy vizsgálják ki a garábi premontrei prépost panaszát, amely szerint Zsuny, Váralja (Hollókő) és Bache lakói meg akarták ölni. A prépost a monostor sekrestyéjébe menekült. A támadók rátörték a sekrestye ajtaját. „Ő ekkor egy kis ládikát, amelyben Krisztus testét őrzik, a maga védelmére felemelt. Támadói a kezéből a földre ütötték a ládikát. Javaiból néhányat teljesen összeforgattak és kihordtak.”

A török idő után Hollókő Rimóc filiája lett Lóccal együtt. Amint Lóc 1787-ben önállósul, filiaként hozzácsatolták Hollókőt. 1945-ben önálló lelkészséggé alakult a község. Ősi temploma a mai Pusztatemplom dűlőben állhatott. 1910-ben még láthatók voltak alapfalai. A mai, műemlék jellegű templomot 1889-ben építették. Az OMF 1977-78-ban teljesen restauráltatta. 1978. november 12-én, templombúcsúja alkalmával áldotta meg dr. Lékai László bíboros. A lelkészlakás 1968-ban épült. Az előző az iskolaépületben volt.

A vallási élethez szorosan kötődő szent vagy szakrális tér központja egyértelműen a templom. Az 1889-ben adakozásból épített épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő, a falu gyönyörű „ékszerdobozán”. Ezt az épületet szintén kőalapra építették, és falazata is vályog. A templom bejárata a harangtorony aljában található, amelynek 3 részes torony a teteje. A kétszárnyú ajtó az elő- részbe vezet, amelynek teteje dongaboltozatú, két oszloppal együtt vezet a hajóhoz. A templom belseje deszkamennyezetes, és elég kicsi, ezzel is igazodik a falu nem túl magas lélekszámúhoz. A falakat itt is fehérre meszelték, és annak ellenére, hogy katolikus hitközösség használja az épületet, az egyáltalán nem túldíszített belső tere az egyszerű falusi jelleget tükrözi vissza. A templom tetejét barnára pácolt deszkazsindellyel fedték le, amely a fehérre meszelt oldalfallal jól ileszkedik a környező lakóházak szerkezeti egységéhez. A templom az orsós faluszerkezet kis „szigetének” felső csücskében foglalja el helyét.

Forrás:
Váci Egyházmegye Sematizmus
Molnár Ildikó: A hagyományos, tájba illeszkedő településkarakter története a 19–20. század fordulójától napjainkig Hollókő példáján In.: Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére – A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)