Szent János evangélista-templom | Szécsényfelfalu

Szécsényfelfalu 1548-ban Nyakazó György birtoka. A XVI. század közepén a török hódoltsághoz tartozott. 1562–63-ban Hasszán Teszvidzs hűbérbirtoka volt. 1598-ban Dely László volt a földesura,. 1754–55-ben Garamszeghi Géczy Imre volt itt birtokos. 1770-ben az úrbéri rendezéskor Géczy Gábor és György, továbbá a Moszticzky és a Mágócsy családok voltak az urai. 1826-ban Prónay Ferencz és Zmeskál Ferencz, később pedig Prónay Mihály és Zmeskál Sándor birtokolta a területet. Az 1800-as évek végén gróf Pejacsevich Mikó Endre volt a legnagyobb birtokosa. A községbeli kúriák közül az egyiket Prónay Mihály 1845 táján építtette, később gróf Pejacsevics Mikó Endre tulajdonába került. A másikat Glos Sámuel építtette 1865 táján, ami Glos Joláné lett, a harmadikat pedig Ambrózy Tamás emeltette 1868-ban, később Glos Géza tulajdonába került. A templom 1745-ben a régi templom romjaiból épült.

A falu temploma eredetileg kora gótikus stílusban épült, a karzat alatti ajtó és az ülőfülke 1500 körül készült. Az endrefalvai plébánián lévő 1755-ös Canonica Visitáció szerint Szent János evangélista és apostol tiszteletére 1745-ben építik fel a templomot régi maradványokból barokk stílusban, a festett, kazettás famennyezete is ekkor készült. Körülötte temető volt. A harangot Brunner József öntötte 1791-ben. Tornyát 1818-ban építették. 1995-ben a torony fazsindelyt kapott. A festett mennyezetet az 1930-as években elbontották, a deszkák egy részét festett oldalukkal felfelé stukatúr anyagnak használva visszaszegezték. A templom egyhajós, megközelítőn keletelt. Párkányokkal, lizénákkal tagolt, barokk sisakkal fedett tornya a homlokzat elé ugrik. Főbejárat is itt nyílik, szegmentíves kőkerettel van ellátva. A hajótól keskenyebb, támpillérek nélküli szentély nyolcszöges záródású.

A szentély boltíves, barokk boltozatú. A főoltáron Szent Rókus és Sebestyén fából készült szobra áll. A szentségház díszítése rokokó. A sekrestye dongaboltozatos. Díszes a szószék: Szent Ilona, Szent Katalin és Szent Borbála szobrai díszítik. Északi oldalán áll a sekrestye, a torony északi falához a karzatfeljáró lépcsőtornya épült. Az épületsarkok kváderkövekből készültek, a toronycsarnokból félköríves, faragott kő pilléreken nyugvó ajtó vezet a karzat alá. Hajója síkmennyezetes, a karzatot két pillér tartja. Belső fülke jelzi az egykori déli bejárat helyét. A kétboltszakaszos szentély félkörívű diadalívvel kapcsolódik. Déli falában félköríves, kőbélésű ülőfülke látható. Berendezéséből az oldalajtókkal épített oltár és a barokk szószék jelentősebb.

Forrás:
Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. 
miserend.hu